A nyár utolsó napjaiban még elég sok dolgot csináltam, de mint mindenki másnak, nekem is elkezdődött a suli... -.-" Ez a 2 hét alatt szinte teljesen visszarázódtam. Mit is mondjak, kár... hogy nem tartott örökké a nyár! :-| A hideg miatt kicsit megfáztam... :( A barátnőim közül még olyan sok mindenkivel nem találkoztam, csak 1-2 osztálytársammal. Bár van egy olyan barátnőm, aki a buszon minden reggel feldobja a kedvemet a hülyeségeivel. ×Đ Ő egy tökéletes példa arra, hogy sok ember nem változik. :D A barátomat viszonylag gyakrabban látom. ♥ Faktokon még nem voltam, mert azok majd csak jövő héten kezdődnek. Szóval eddig minden olyan, mint amire számítottam. Néha úgy érzem, mintha a hétköznapok egy vastag naplóban egy szürke grafittal előre meg lennének írva. Mintha csak egy béna forgatókönyv szerint élnék... semmi izgalmas cselekmény.
Nemrég elkezdtem olvasni egy könyvet, ami egy afrikai fiúról szól, aki részt vett egy háborúban. A címe: Gyerekkatona voltam Afrikában. Még nem értem a végére, de eddig tetszik. Bár mondjuk nehezen tudnám magam beleképzelni abba a világba és a lázadók
kegyetlenségével sem könnyű azonosulni.
Később is írok magamról, amikor már pár oldallal előrébb járok ebben a rejtélyes naplóban, amiben élek. Mostanában csak ez a mottóm: Tanulás, barátok, szerelem...
Néhány kép az augusztusi tűzijátékról :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése