A Föld másik felén

Sziasztok! :D Ma a világ tőlünk számítva legtávolabbi részeiről hoztam képeket és érdekességeket. A Föld másik végébe igazán kevés magyarnak volt már lehetősége elutazni. Az érdeklődés meg az álmodozás sokakban megvan, de ugye az anyagiak... Én sem jártam még sohasem Ausztráliában, Óceániában, vagy az Antarktiszon. (Megjegyzem, hogy nem is szándékozom megfagyni a Déli-sarkon.) Egyszerűen csak érdekel minden olyan dolog, amit még sosem láttam vagy tapasztaltam. Tartsatok velem ezen a képzeletbeli utazáson! :)

Így néz ki esténként Sydney operaháza. Az épületet egy dán építész tervezte. 1973-ban avatta fel II. Erzsébet, az angol királyné. Sokak szerint ez a legszebb építmény, azok közül, melyek már a második világháború után épültek. Az operaházban található mozi és étterem is. Az előtérben Sydney mozgalmas kikötője látható, a háttérben pedig a Harbour Bridge.

A Sydney-i operaház belülről is csodaszép látványt nyújt! :)

A Nagy-Korallzátony egyik szigete bukkan ki a tengerből. A korallzátony 2000 km-es területen húzódik végig, Ausztrália északkeleti partjainál. Először Cook kapitány adott hírt erről a gyönyörű természeti képződményről hajónaplójában, amikor 1769-ben először elhajózott mellette. Felszínén több nemzeti parkot is kialakítottak.

Ezen a színekben és gyönyörködni valóban gazdag helyen 400-nál több korallfaj is megtalálható. Kész élmény lehet errefelé búvárkodni! :)

A Nagy-korallzátony állatvilága sem mondható éppen szegényesnek. Több, mint 1500 fajt írtak itt le. Itt él például a 8-10 méterre is megnövő óriáscápa, a narancs bohóchal, emellett rengeteg tengeri sün és tengeri csillag.

Nyilván mindenkinek ugyanaz az a szó jut eszébe erről a képről: Némó! :D A Némó megalkotói a Nagy korallzátonyt gondolták az animációs film helyszínének. Az a rész pedig, amikor Némó egy akváriumban vergődik, Sydneyben játszódik.

Irigylésre méltó, hogy miközben mi kabátban vacogva várjuk a karácsonyt, az ausztrálok akár a tengerparton egy szál bikiniben is ünnepelhetnek. Ennek örömére még a Mikulás is megtanult arrafelé síelni! :D Mindez persze annak köszönhető, hogy karácsonykor a déli féltekén nem tél, hanem nyár van.

Az Uluru-szikra, vagyis az Ayers Rock minden napszakban más-más színben tündököl. A hatalmas szikla monolitból van. 400-300 millió évvel ezelőtt alakult ki. Az Ausztrália közepén élő őslakók egy része ma is elzarándokol ide vallási  okokból. Az Ayers Rock több itteni törzs számára egy szent helyett jelent. A színesbőrű őslakosságnak több mitológiája fűződik ehhez a helyhez.

Mindannyian tudjuk, hogy Ausztráliának igazán egyedi élővilága van. Még a kenguruknál, koaláknál és dingóknál is különlegesebb állatnak számít a Kelet-Ausztriában élő kacsacsőrű emlős. Amikor a 18. században az angolok először hazavittek közülük egy már nem élő példányt, az otthoniak nem akarták elhinni, hogy tényleg létezik ilyen furcsa állat. A kacsacsőrű emlős lágy héjú tojásokkal szaporodik. 50 cm-es teste leginkább egy hódhoz hasonlít, csőre és talpa pedig egy kacsáéhoz.  Fogaik csak a fiatalabb példányoknak vannak. Rákokat, vízi rovarokat és kisebb halakat fogyaszt.

Tasmania szigete az ausztrál kontinens délkeleti csücskénél található. Egyedül ezen a szigeten fordul elő a (képen is látható) tasmán ördög, amely a veszélyeztetett állatok közé tartozik. Régebben Ausztrália legtöbb helyén még megtalálható volt, feltehetőleg az angol telepesek miatt csökkent le ennyire a számuk.

Nem csak Izlandon, vagy az Egyesült Államokban láthat az ember gejzírt, hanem akár a Föld másik felén, azaz Új-Zélandon is. :)

A Hillier-tó Nyugat-Ausztráliában, egy külön szigeten található. A fenti kép nem csak egy photoshop koholmány, mivel a tó valóban ilyen rikítóan rózsaszín. Valószínűleg a só és az alga tartalma miatt látszik ilyen különleges színűnek.

Bora Borát sokan magának a földi paradicsomnak is tartják. A korallal körülölelt sziget a Csendes-óceánon, Francia Polinéziában található. A tehetősebb nászutasok számára népszerű úticél. Hófehér homok, türkizkék tenger és pálmafák fogadják az erre járókat. :)

A Húsvét-sziget, Ausztráliától már sokkal távolabb található. A dél-amerikai partvidékhez van közelebb és hivatalosan Chile-hez tartozik. Nevét onnan kapta, hogy 1722-ben egy holland hajós húsvét vasárnapján fedezte fel. A sziget, az őslakosok hatalmas kőfaragásairól, az ún. moaikról híres. A moaik főleg a part mentén helyezkednek el és feltehetőleg több, mint ezer évvel ezelőtt készülhettek. Nem ismert, pontosan hogyan szállították a kőszobrokat, de az szinte biztos, hogy faszánokat vagy görgőket használtak hozzá. A moiaikat a "sziget őrzőinek "is szokás nevezni. A sziget másik érdekes látványossága a Rano Kao kráter.

Most pedig jöjjön egy fogcsikorgatóan hideg, de érdekes hely! :) A Vosztok-tó az Antarktisz több méter vastag jégpáncélja alatt található. A orosz kutatók már évtizedek óta végeznek mélyfúrásokat a jégben, hogy a tó folyékony vizéhez hozzáférhessenek. A vízben több százezer éves ősi élőlények maradványait kutatnák. Reméljük, minél hamarabb fény derül a múlt titkaira.

Ez pedig már a Föld legdélebbi pontja a legkülönfélébb nemzetiségek zászlóival. A Déli-sarkot legelőször a norvég Amundsen érte el társaival 1911. december 14-én. 2006. január 16-án magyar idő szerint 0 óra 32 perckor Ács Zoltán és Kovalcsikné Bátori Krisztina első magyarokként jártak a Déli-sarkon.

Ennyit mára! :*