Nem értem, hogy ennek így mi értelme,
Hogy már tizenévesen szívesen szívjátok a drogot részegen!
Mindenki ugrana bele a Tiszába,
S nagyba szar a világra.
Még csak alig két évtizedet éltünk,
Nem is tudom, hogy mit reméltünk!
Nincs még semmi sem elveszve,
Hiába való, hogy könnyeket ejtetek.
Lehet, hogy az, amire igazán vártok,
Hogy letépjétek a szülői láncot.
Hidd el, hogy meglesz, bármit is akartál,
Csak kell hozzá vágy és szabadság!
Szívedben bármekkora vihar is dúlhat,
Csak nézz előre és felejtsd el a múltat.
Előtted még az élet,
S magában rejt mindent, amit csak egy fiatal remélhet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése