vasárnap = bicajtúra az osztállyal
hétvége = -------------------- :'( Ø
de itt van 1-2 vers... :)
Szürrealista ♥
Fizika óra kellős közepén,
Lélekben az álmok mélyén,
Csak te meg én.
Az élet sajnos nem egy lányregény.
Úgy érzem, eljött a vég.
Én csak olvasok egy lányregényt a mezőn
És nézem, ahogy vered a koporsótetőt.
De hiába verem,
Mert nincs, aki kimentene!
Továbbra is a sötét koporsófedőt látom,
Epedő szemekkel a szabadságra vágyom!
És én a zajt hallanám,
De elveszteném a történet fonalát.
Lehet, elhamarkodom a döntést, de a zajt figyelmen kívül hagyván
Olvasok tovább, tovább.
Tudom, ez a történet rólam szól,
Ám sajnos a könyvem lapjait mégsem én írom.
De nem is láthatsz a sötétben,
Mégis süt a Nap az égen.
=) legyen már jobb kedved kérlek szépen,
Megyünk a rétre játszani, ahol nem kell végre látszatni!
Írta: Pàlma és Ildi (:
Mostohagyermek
Végigmegyek az utcán, csak komor embereket látok.
Sötét tekintetek néznek rám, bármerre is járok.
Bágyadt szemük könnyes a fájdalomtól.
Én mégsem akarok velük sírni.
Végigmegyek az utcán, csak vidám embereket látok.
Tombolnak, nevetnek, szinte már repdesnek a boldogságtól.
Ti egyre csak nagyobb csodákat vártok!
Én inkább maradok a könnyeknél.
A csodát várhatjátok, mert már összeomlott minden.
Kérlek, ne vigyetek magatokkal, ha majd elmentek innen.
Rám szakad a világ, már bennem is összeomlott minden!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése