A mai bejegyzésben egy újabb szeletet szeretnék megmutatni a világ szépségeiből. A vulkánok annak ellenére, hogy mekkora pusztítást képesek okozni; szép és különleges képződményei a földfelszínnek. Az emberiség ősidők óta rettegett a vulkánoktól, sok nép az alvilág vagy a pokol kapuiként tekintett rájuk. Minden vulkánnak van egy különleges működési ciklusa, melynek során módosíthatja a környezete domborzatát és a klímát, majd lassan kialszik. A vulkánok földlemezek találkozásánál jönnek létre. A Föld alsóbb rétegeiben található körülbelül 1100 °C-os lávát "köpködik" egy hosszú lávacsatornán és egy kráteren keresztül a földfelszínre. A vulkáni tevékenységekhez gyakran földrengés is társul. Most nézzük meg a leghíresebb vulkánokat és vulkáni képződményeket, melyeket életünkben legalább egyszer látnunk kell! :)
Ez az érdekes kinézetű gejzír, az Egyesült Államokban található, a híres Yellowstone Nemzeti Parkban. Grand Prismatic-hőforrásnak hívják. Percenként mintegy 2000 liter vizet bocsát ki. A nemzeti parkban több gejzír is található. A gejzírek a Föld néhány kedvező adottságú területén képződtek, ahol korábbi vulkáni tevékenység után víz maradt a felszín alatti kőzetekben.
Szintén vulkáni tevékenység során jöttek létre a Csendes-óceán és az Indiai-óceán meseszép atolljai. Ezeket korallzátonyok alkotják, melyek mára elsüllyedt, régi vulkánok oldalaira nőttek. A korall növekedése közben a sziget köré egy gátszerű zátonyt képez, míg a kialudt vulkán egyre csak süllyed. A Maldív-szigetek, Bora Bora vagy Hawaii atolljai népszerű úticélok a turisták számára.
Mi ez a hatalmas, fénylő lyuk a türkmén sivatag kellős közepén? Hát a Pokol kapuja! Ez a mitikus gázkráter a türkmenisztáni Derweze településhez található a legközelebb. A földgázzal teli barlangot 1971-ben találták meg szovjet geológusok. . A mérgező gázkibocsátás megelőzése érdekében a geológusok úgy döntöttek, hogy a földgázt meggyújtják, remélve, hogy a tűz égése során néhány napon belül elemészti a barlangban található összes földgázt, majd kialszik. A földgáz azonban még mindig ég, immár 43 éve folyamatosan, így a helyiek elnevezték a barlang maradványát "a pokol kapujá"-nak. A földgáz elégetése biztonságosabb és környezetbarátabb, mint a szabadon engedése (leszámítva a befogását), ugyanis a földgáz fő alkotó eleme a metán, erősen üvegházhatású gáz. 2010 áprilisában az ország elnöke, Gurbanguly Berdimuhamedow meglátogatta a helyszínt, és azt nyilatkozta, hogy Türkmenisztán földgázkitermelésének megháromszorozását tervezi az elkövetkező 20 évben. Elrendelte a lyuk betemetését, illetve utasította a helyi hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a környező földgáz-lelőhelyek fejlődésére gyakorolt hatása csökkenjen. Ennek ellentmond, hogy a hely népszerű turistacélpont napjainkban is, és nincs nyoma a tűz kioltására vagy betemetésére utaló tevékenységnek.
Az egyik leghíresebb görög szigetnek, Santorini-nek, a levegőből nézve patkó alakja van. A sziget egy 3500 évvel ezelőtti (i. e. 1628-as, esetleg egy évvel később) hatalmas vulkanikus robbanás nyomait őrzi magán, amely berobbantotta a sziget közepét, egy a szigeten kaldera (üst) néven emlegetett belső tengert hozva létre. A tengeri bejárattal szemben egy sokkal kisebb sziget, Thirasia helyezkedik el. Egyes elképzelések szerint a szigeten történt vulkánkitörés és robbanás messzi földekre is hatással volt, és akár okozója lehetett a 110 km-re délre lévő Minószi civilizáció (Kréta) összeomlásának. Egy másik elmélet szerint a szigethez köthető az Atlantisz legenda. Több tudós gondolja úgy, hogy a Santorini egyik ókori kitörése eredményezte Egyiptomban a bibliai Exodusban leírt tíz csapást, a háromnapos sötétséggel együtt. Akkoriban még aktívabb lehetett a vulkán, mint ma, és elég erős, hogy annyi sötét korom- és hamufelhőt okádjon ki, ami egészen Afrikáig befedte az eget. A szigetre érdemes ellátogatni a hófehér épületek szépsége, az azúrkék tenger és a görög éttermek miatt.
Egy másik mediterrán csoda a Nápoly mellett található Vezúv. Az ókorban Héraklész (Hercules) szent hegyének tartották. Ismertsége elsősorban a 79-es kitörésének tudható be, amelyben hamuja és lávája eltemette az ókori Pompeii városát. Azóta számtalanszor kitört (utoljára 1944-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak. Típusa rétegvulkán, vagyis a leghevesebb működésű vulkánok közé tartozik. Felépítésében a lávafolyások törmelékes rétegekkel váltakozhatnak. Kitörésekor a füstfelhőjének mérete akár 25 km-t is meghaladhatja. A Szicíliához közel található Stromboli szintén a rétegvulkánok közé tartozik.
Ha már Olaszországban járunk, érdemes megemlíteni az Etnát is, hiszen 3329 méteres magasságával ez Európa legnagyobb vulkánja. Az Etna napjainkban is aktív vulkán Szicília északkeleti részén, Catania és Messina között, a sziget keleti partján. A rétegvulkánok közé sorolják. A Hawaii-szigetek vulkánjaihoz hasonlóan az Etna sem pusztító erejéről híres. Aktivitását a hosszú lávafolyamok, magasra törő lávaszökőkutak jellemzik, és ezek számos turistát vonzanak a környékre, mert viszonylag közelről és biztonságban figyelhetik meg a vulkáni jelenségeket.
Bár az Etna a világ egyik legaktívabb vulkánja, a hegy lejtőin és környékén több tízezer ember él, aminek fő oka a bor- és gyümölcstermelésre kiválóan alkalmas, termékeny vulkáni talaj. 2013-ban az UNESCO Világörökség Bizottsága természeti világörökségi helyszínné nyilvánította.
A hósapkával fedett Öræfajökull 2109 méterével Izland legmagasabb vulkánja. Izlandon 140 vulkán van, de a kráterek száma meghaladja az ezret. 26 vulkán – némelyik időszakosan – jelenleg is működik. A szigeten rengeteg gejzír is található (a szó maga is izlandi eredetű), a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, így a meleg víz és a fűtés rendkívül olcsó.
Az atlanti-óceáni Kanári-szigetek egyikén, Lanzarote-n található a Caldera Blanca. Ez a kalderavulkánok csoportjába tartozik, melyek kialudt vagy nem működő tűzhányók tetején képződnek. Sok ilyen típusú krátert mély vizű tó tölt ki. A kalderák legtöbbször robbanásos kitörés által keletkeznek.
Indonézia leghíresebb vulkánja a Krakatau. Az 1883-as kitörése során egy egész szigetet felrobbantott. Az ekkor felszabaduló energia 25 ezer atombomba energiájának felelt meg. A légkörbe került por éveken keresztül kékes színt adott az égen a Holdnak, és a térség középhőmérsékletét is csökkentette kis mértékben. A Krakatau helyén keletkezett vulkánt Anak Krakatau-nak, vagyis "Krakatau gyermekének" nevezték el.
Japán legmagasabb vulkánja a Fudzsi. A szigetország egyik legfontosabb jelképének tartják. A nevét így írják japánul: 富士. A rétegvulkán legutoljára 1707-ben működött. Legelőször egy japán szerzetes mászta meg 663-ban.
A Hawaii szigeteken öt vulkán is található, ezek közé tartozik például a Mauna Ulu hasadékvulkán, a Mauna Loa pajzsvulkán és a Mauna Kea. Az öt vulkán közül napjainkban már csak kettő működik. A vulkánok a Hawaii Vulkánok Nemzeti Park felügyelete alá tartoznak.
Az Egyesült Államok egyik legpusztítóbb vulkánja, a Mt. St. Helens Washington államban található, az ország északnyugati részén. 123 évnyi szunnyadás után 1980. május 18-án óriási kitörést produkált.A hegy 401 métert vesztett magasságából. A kitörési hamufelhő 25 km-es magasságot ért el. Mintegy 1 km³-nyi vulkáni hamu jutott az atmoszférába, és a levegőbe került kén-dioxid szokatlan színű naplementéket és napkeltéket idézett elő. A kitörés 600 négyzetkilométernyi erdőt pusztított el és 62 ember halt meg.
Ennyit mára a vulkánokról... Források: Wikipédia, Metro Könyvtár: Természettudományos enciklopédia 3. A legközelebbi földrajz/utazás témájú bejegyzésekben, a világ legmagasabb épületeivel, a leghosszabb hidakkal és Óceánia kultúrájával fogunk megismerkedni. Bye! :*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése