Lobbanékony, de gyönyörű

A mai bejegyzésben egy újabb szeletet szeretnék megmutatni a világ szépségeiből. A vulkánok annak ellenére, hogy mekkora pusztítást képesek okozni; szép és különleges képződményei a földfelszínnek. Az emberiség ősidők óta rettegett a vulkánoktól, sok nép az alvilág vagy a pokol kapuiként tekintett rájuk. Minden vulkánnak van egy különleges működési ciklusa, melynek során módosíthatja a környezete domborzatát és a klímát, majd lassan kialszik. A vulkánok földlemezek találkozásánál jönnek létre. A Föld alsóbb rétegeiben található körülbelül 1100 °C-os lávát "köpködik" egy hosszú lávacsatornán és egy kráteren keresztül a földfelszínre. A vulkáni tevékenységekhez gyakran földrengés is társul. Most nézzük meg a leghíresebb vulkánokat és vulkáni képződményeket, melyeket életünkben legalább egyszer látnunk kell! :)

Ez az érdekes kinézetű gejzír, az Egyesült Államokban található, a híres Yellowstone Nemzeti Parkban. Grand Prismatic-hőforrásnak hívják. Percenként mintegy 2000 liter vizet bocsát ki. A nemzeti parkban több gejzír is található. A gejzírek a Föld néhány kedvező adottságú területén képződtek, ahol korábbi vulkáni tevékenység után víz maradt a felszín alatti kőzetekben.

Szintén vulkáni tevékenység során jöttek létre a Csendes-óceán és az Indiai-óceán meseszép atolljai. Ezeket korallzátonyok alkotják, melyek mára elsüllyedt, régi vulkánok oldalaira nőttek. A korall növekedése közben a sziget köré egy gátszerű zátonyt képez, míg a kialudt vulkán egyre csak süllyed. A Maldív-szigetek, Bora Bora vagy Hawaii atolljai népszerű úticélok a turisták számára.

Mi ez a hatalmas, fénylő lyuk a türkmén sivatag kellős közepén? Hát a Pokol kapuja! Ez a mitikus gázkráter a türkmenisztáni Derweze településhez található a legközelebb. A földgázzal teli barlangot 1971-ben találták meg szovjet geológusok. . A mérgező gázkibocsátás megelőzése érdekében a geológusok úgy döntöttek, hogy a földgázt meggyújtják, remélve, hogy a tűz égése során néhány napon belül elemészti a barlangban található összes földgázt, majd kialszik. A földgáz azonban még mindig ég, immár 43 éve folyamatosan, így a helyiek elnevezték a barlang maradványát "a pokol kapujá"-nak. A földgáz elégetése biztonságosabb és környezetbarátabb, mint a szabadon engedése (leszámítva a befogását), ugyanis a földgáz fő alkotó eleme a metán, erősen üvegházhatású gáz. 2010 áprilisában az ország elnöke, Gurbanguly Berdimuhamedow meglátogatta a helyszínt, és azt nyilatkozta, hogy Türkmenisztán földgázkitermelésének megháromszorozását tervezi az elkövetkező 20 évben. Elrendelte a lyuk betemetését, illetve utasította a helyi hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a környező földgáz-lelőhelyek fejlődésére gyakorolt hatása csökkenjen. Ennek ellentmond, hogy a hely népszerű turistacélpont napjainkban is, és nincs nyoma a tűz kioltására vagy betemetésére utaló tevékenységnek.

Az egyik leghíresebb görög szigetnek, Santorini-nek, a levegőből nézve patkó alakja van. A sziget egy 3500 évvel ezelőtti (i. e. 1628-as, esetleg egy évvel később) hatalmas vulkanikus robbanás nyomait őrzi magán, amely berobbantotta a sziget közepét, egy a szigeten kaldera (üst) néven emlegetett belső tengert hozva létre. A tengeri bejárattal szemben egy sokkal kisebb sziget, Thirasia helyezkedik el. Egyes elképzelések szerint a szigeten történt vulkánkitörés és robbanás messzi földekre is hatással volt, és akár okozója lehetett a 110 km-re délre lévő Minószi civilizáció (Kréta) összeomlásának. Egy másik elmélet szerint a szigethez köthető az Atlantisz legenda. Több tudós gondolja úgy, hogy a Santorini egyik ókori kitörése eredményezte Egyiptomban a bibliai Exodusban leírt tíz csapást, a háromnapos sötétséggel együtt. Akkoriban még aktívabb lehetett a vulkán, mint ma, és elég erős, hogy annyi sötét korom- és hamufelhőt okádjon ki, ami egészen Afrikáig befedte az eget. A szigetre érdemes ellátogatni a hófehér épületek szépsége, az azúrkék tenger és a görög éttermek miatt.

Egy másik mediterrán csoda a Nápoly mellett található Vezúv. Az ókorban Héraklész (Hercules) szent hegyének tartották. Ismertsége elsősorban a 79-es kitörésének tudható be, amelyben hamuja és lávája eltemette az ókori Pompeii városát. Azóta számtalanszor kitört (utoljára 1944-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak. Típusa rétegvulkán, vagyis a leghevesebb működésű vulkánok közé tartozik. Felépítésében a lávafolyások törmelékes rétegekkel váltakozhatnak. Kitörésekor a füstfelhőjének mérete akár 25 km-t is meghaladhatja. A Szicíliához közel található Stromboli szintén a rétegvulkánok közé tartozik.

Ha már Olaszországban járunk, érdemes megemlíteni az Etnát is, hiszen 3329 méteres magasságával ez Európa legnagyobb vulkánja. Az Etna napjainkban is aktív vulkán Szicília északkeleti részén, Catania és Messina között, a sziget keleti partján. A rétegvulkánok közé sorolják. A Hawaii-szigetek vulkánjaihoz hasonlóan az Etna sem pusztító erejéről híres. Aktivitását a hosszú lávafolyamok, magasra törő lávaszökőkutak jellemzik, és ezek számos turistát vonzanak a környékre, mert viszonylag közelről és biztonságban figyelhetik meg a vulkáni jelenségeket. Bár az Etna a világ egyik legaktívabb vulkánja, a hegy lejtőin és környékén több tízezer ember él, aminek fő oka a bor- és gyümölcstermelésre kiválóan alkalmas, termékeny vulkáni talaj. 2013-ban az UNESCO Világörökség Bizottsága természeti világörökségi helyszínné nyilvánította.

A hósapkával fedett Öræfajökull 2109 méterével Izland legmagasabb vulkánja. Izlandon 140 vulkán van, de a kráterek száma meghaladja az ezret. 26 vulkán – némelyik időszakosan – jelenleg is működik. A szigeten rengeteg gejzír is található (a szó maga is izlandi eredetű), a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, így a meleg víz és a fűtés rendkívül olcsó.

Az atlanti-óceáni Kanári-szigetek egyikén, Lanzarote-n található a Caldera Blanca. Ez a kalderavulkánok csoportjába tartozik, melyek kialudt vagy nem működő tűzhányók tetején képződnek. Sok ilyen típusú krátert mély vizű tó tölt ki. A kalderák legtöbbször robbanásos kitörés által keletkeznek.

Indonézia leghíresebb vulkánja a Krakatau. Az 1883-as kitörése során egy egész szigetet felrobbantott. Az ekkor felszabaduló energia 25 ezer atombomba energiájának felelt meg. A légkörbe került por éveken keresztül kékes színt adott az égen a Holdnak, és a térség középhőmérsékletét is csökkentette kis mértékben. A Krakatau helyén keletkezett vulkánt Anak Krakatau-nak, vagyis "Krakatau gyermekének" nevezték el.

Japán legmagasabb vulkánja a Fudzsi. A szigetország egyik legfontosabb jelképének tartják. A nevét így írják japánul: 富士. A rétegvulkán legutoljára 1707-ben működött. Legelőször egy japán szerzetes mászta meg 663-ban.  

A Hawaii szigeteken öt vulkán is található, ezek közé tartozik például a Mauna Ulu hasadékvulkán, a Mauna Loa pajzsvulkán és a Mauna Kea. Az öt vulkán közül napjainkban már csak kettő működik. A vulkánok a Hawaii Vulkánok Nemzeti Park felügyelete alá tartoznak.

Az Egyesült Államok egyik legpusztítóbb vulkánja, a Mt. St. Helens Washington államban található, az ország északnyugati részén. 123 évnyi szunnyadás után 1980. május 18-án óriási kitörést produkált.A hegy 401 métert vesztett magasságából. A kitörési hamufelhő 25 km-es magasságot ért el. Mintegy 1 km³-nyi vulkáni hamu jutott az atmoszférába, és a levegőbe került kén-dioxid szokatlan színű naplementéket és napkeltéket idézett elő. A kitörés 600 négyzetkilométernyi erdőt pusztított el és 62 ember halt meg.

Ennyit mára a vulkánokról... Források: Wikipédia, Metro Könyvtár: Természettudományos enciklopédia 3. A legközelebbi földrajz/utazás témájú bejegyzésekben, a világ legmagasabb épületeivel, a leghosszabb hidakkal és Óceánia kultúrájával fogunk megismerkedni. Bye! :* 

A világ legkönnyebb és legnehezebb nyelvei

Nos, igen... ma a nyelvekről lesz szó! De nem egészen úgy, ahogy a fenti kép mutatja. ×Đ A világ legkönnyebb és legnehezebb nyelveit gyűjtöttem össze azok kedvéért, aki szeretnek nyelveket tanulni, de tanácstalanok a választásban.

A világ legkönnyebb nyelvei közé tartozik az afrikaans (fokföldi holland) nyelv, az angol, a dán, a holland, a francia, az olasz, a norvég, a portugál, a román, a spanyol, és a svéd nyelv. Egy angol oldal szerint ezek alapfokon való megtanulásához közel 600 óra szükséges. A németet már kissé nehezebbnek kategorizálták, mivel azt már 750 óra alatt lehet jobban elsajátítani. Ennél nehezebb a nyelv 900 órával az indonéz, a maláj és a szuahéli. A magyart a 1100 óra alatt megtanulható nyelvek közé sorolták, a görög, a héber, a hindi, a török és a vietnami nyelvvel együtt. Ide tartoznak még a szláv, a balti és a finnugor nyelvek is. Az arab, a kínai, a koreai és a japán nyelv megtanulásához pedig 2200 óra szükséges. Most pedig nézzük az összeállított 10-es rangsort! :)

1. kínai

Ki ne gondolta volna, hogy ez a világ legnehezebb nyelve? Ennek ellenére viszont érdemes megtanulni, mivel Kína a világ legnépesebb országa. Sőt Közép-Európát már évek óta telerajzották a különböző kínai üzletek. Kína kereskedelmi kapcsolatai az egész világra kiterjednek. A kínai nyelv megtanulását leginkább az nehezíti meg, hogy egy 40-50 ezer karakterrel rendelkező képírást használ. Ám általában egy diplomás kínai ember csak 3500-4000 írásjegyet ismer. Ennyivel pedig már bőven lehet boldogulni. Ráadásul az is megvan szabva, hogy az átlagosan 9 vonásból álló kínai írásjeleket milyen sorrendben kell lerajzolni. Ez a rendkívül bonyolult írásrendszer i.e. 5000 körül kezdett el kialakulni. A kínai szavak pedig mindig egy szótagból állnak. A nyelv megtanulása abból a szempontból is nehéz, hogy rengetegféle hang szerepel benne. A kínai nyelv izoláló nyelv, ezért a szavakhoz szinte sosem kapcsolódnak ragok. A ragok általában a szavak elé vagy mögé kerülnek különállva. Újabb nehézség, hogy ez a nyelv számos szólást, szófordulatot tartalmaz. A kínai nyelv legelterjedtebb nyelvjárásai a mandarin és a kantoni, a nyelvrokona pedig a tibeti nyelv. A lenti képen néhány fontosabb szó kínai leírását tudod tanulmányozni.

2. arab

Az arab is elég elterjedt nyelv, hiszen egész Észak-Afrikában és az Arab-félszigeten használják. Ez a nyelv is kicsit összetettebb írásrendszerrel rendelkezik, mivel az arab ábécé 28 betűje közül a legtöbbnek 4 alakja van. Az írás nem balról jobbra, hanem jobbról balra történik. A karakterek szinte mindig csak mássalhangzót jelölnek, magánhangzókat csak nagyon kevés esetben. A nyelvtani nehézségek közé pedig a 13 jelenidejű igealak, a főnév 3 esete és 2 neme jelenti. Ráadásul az arab nyelv is több dialektussal rendelkezik. Közeli nyelv rokona a főként Izraelben beszélt héber.

3. tuyuca

Ne ijedjetek meg, nem káromkodtam! :D A tuyuca egy Kolumbiában és Brazíliában beszélt nyelv. Mindössze 500-1000 indián beszélője van. Ez a nyelv a magyarhoz hasonlóan erősen agglutináló, vagyis ragozó. Bár nem sokszor jön velünk szembe egy bennszülött indián az utcán, ezért ezt a nyelvet elég épphogy megemlíteni, nemhogy megtanulni!

4. magyar

Az általunk már oly megszokott anyanyelvünk a lista 4. helyére került. A mi nyelvük a bonyolult ragozás, és a rengeteg szófordulat és szinonima miatt nehezen megtanulható. Sok esetben csak árnyalatnyi különbség van egy-egy szinonima között. Ráadásul a magyar nyelvben olyan hang is szerepel, melyet a szomszédos európai országok nyelvei nem használnak. Nah vajon melyik külföldi tudná kimondani az AAAA betűt? :D Legtöbbször vicces az eredmény, amikor magyarul próbálunk egy külföldit szóra bírni. Helyesírási szabályokban sem szegény a nyelv, ezekben sokszor még mi magunk sem vagyunk biztosak. 

5. japán

Az sem kimondottan meglepő, hogy miért került a japán nyelv erre a listára. Ez a nyelv három írásrendszerrel is rendelkezik: a kanjival, a katakanával és a hiraganával. A kanji írás a kínai írásrendszerből vett át több ezer karaktert. A katakana és a hiragana pedig szótagírások, melyek 50-60 írásjelet tartalmaznak. A katakanát az idegen nyelvekből átvett szavak leírására használják. A kínai íráshoz hasonlóan itt sem mindegy a karakterek vonalainak meghúzási sorrendje. A japán nyelv ragozását tekintve agglutináló nyelv. Japánon kívül más országokban, csak elszórtan beszélik. Ám manapság nagy divatja van a japántanulásnak, mivel rengeteg fiatal rajong az animékért és a japán kultúráért. A lenti japán szövegben vegyesen szerepelnek kanji, katakana és hiragana karakterek.

6. navajo

Ezt a nyelvet amerikai indiánok beszélik az USA délnyugati területein. A nyelvet beszélők száma közel 120 ezer lehet. A II. világháború idején az amerikaiak ezen a nyelven is küldtek katonai üzeneteket a Csendes-óceánon. A nehéz megérhetősége miatt választották ezt a nyelvet az üzeneteik titkosítására.

7.  észt

Az észtek Észak-Európában élő nyelvrokonaink a finnekhez és a lappokhoz hasonlóan. A nyelvrokonság miatt magyar anyanyelvűeknek könnyebb megtanulni ezt a nyelvet. A magyarhoz hasonlóan agglutináló nyelv, a ragok közvetlenül a szavakhoz kapcsolódnak. A nyelvtani szabályokban sok kivétel fordul elő, emellett sok az azonos alakú, de eltérő jelentésű szó. A nyelv hangzását meghallgathatod a lenti videóban. Ezzel a számmal indult 2009-ben Észtország az Eurovízión.

8. baszk

A baszk nyelvet a spanyol-francia határ környékén beszéli körülbelül 700 ezer ember. A baszk nyelv Európa egyetlen izolált nyelve. Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem létezik nyelvrokona. Annak ellenére, hogy csak kis viszonylag kis területre terjedt ki, több dialektusa is van. Emellett a baszk Európa egyik legrégebbi nyelve. Ebben a nyelvben 24 eset létezik. Az agglutinálás jellemző rá.  Hogy egy kicsit Baszkföld helyzetét is megemlítsük, a baszkok közül néhányan erősen küzdenek a Spanyolországtól való függetlenségért. Emiatt sajnos több baszk terrorszervezet is létrejött, akik autókba rejtett pokolgépekkel próbálják felhívni magukra a figyelmet. A lenti képen Bilbao-nak, Bazkföld legjelentősebb városának a látképét láthatod.

9. lengyel

A lengyel nyelv egy szláv nyelv, mely közeli rokona a csehnek és a szlováknak. Ebben a nyelvben hét eset van és számos nyelvtani kivétel. Hangokban is igen gazdag a lengyel nyelv. Egyik órán, amikor voltak bent nálunk lengyelek, elég nehezen tudtuk kiejteni, amit tanítottak nekünk. Bár még emlékszem egy-két kifejezésre. Azt mondják, hogy ha valamit egy kicsit is máshogy ejtesz ki, akkor azt már egyáltalán nem értik meg. Szintén megtévesztő, hogy a magyar nyelvben lévő sz betűt az ő nyelvük is ismeri, viszont a lengyelek pont, hogy s-nek ejtik ki.

10. izlandi

Az izlandi nyelv egy germán nyelv, közel áll a dánhoz és a norvéghoz. Archaikus szókincs és bonyolult nyelvtan jellemzi. A nyelv megtartotta a régi főnévi és igei ragozását. Ebben a nyelvben a latin betűk mellett néhány egyedi írásjel is van: þ, ð, ý. Ám annak ellenére, hogy csak nehézségek árán tudjuk kiejteni a Hvannadalshnúkur szót (ez egy helyi vulkán neve), érdemes ellátogatni Izlandra, mert egy gyönyörű észak-európai szigetország. :) Lent meghallgathatod, hogy milyen zenével indult Izland a 2013-as Eurovízión.

Ennyit mára a nyelvekről! :) Kommentben írjátok meg, hogy eddig milyen nyelveken tudtok, vagy milyen nyelven tanulnátok meg szívesen! Bye! :*

források: mylanguages.org , effectivelanguagelearning.com , angol és magyar wikipédia