2012. 01. 14.

Anahí - Dividida (fordítás)

Anahí
Dividida / Osztoznak rajtam

Mi corazón quiere entender lo que me pasa / A szívem fel akarja fogni azt, ami velem történik.
No soy yo / Nem vagyok önmagam.
Ni por error dejo el amor / A hibák miatt sem hagyom el a szerelmet,
Que me regalan hoy los dos / Amit ma kettőnknek ajándékoztak.

Cada uno un sentimiento / Ugyanaz az érzés,
Cada uno una emoción / Ugyanaz a felindulás.
Mi alma me grita / A lelkem, a kiáltásom.
Qué tome una decisión / Hogyan hozhatok döntést?

Siento que me encuentro dividida / Sajnálom, hogy két otthon
Entre dos hogares / Közül kell választanom.
Tan impares / Annyira furcsa.
Siento que me encuentro dividida / Sajnálom, hogy osztoznotok kell
Corazón herido / Egy sebesült szíven.
No me falles / Nem hibáznál.
Dividida entre dos amores / Két szerető osztozik rajtam.
Que me arrancan la piel / És ez még a bőrt is lehúzza rólam.

La confusión / Az összezavartság,
La indecisión / És a határozatlanság
Forman mi día a día / Napról napra átformál.

No hay explicación / Megmagyarázhatatlan
Mi corazón / A szívem.
Sólo quiero romperlo en dos /Nem tudom elszakítani egymástól ezt a kettőt.

Cada uno un pensamiento / Ugyanaz a gondolat,
Cada uno una emoción / Ugyanaz a fellángolás.
No se cuanto tiempo / Nem tudom, hogy mennyi ideje
Aguante la situación / Viselem már el ezt a helyzetet.

Siento que me encuentro...................

Dividida entre dos amores / Két szerető osztozik rajtam,
Que me arrancan la piel / És ez még a bőrt is lehúzza rólam.
Cada uno un sentimiento / Ugyanaz az érzés,
Cada uno una emoción / Ugyanaz a fellángolás,
Cada uno un pensamiento / Ugyanaz a gondolat,
Cada uno una ilusión / Ugyanaz az illúzió,
Cada uno un sufrimiento / Ugyanaz a szenvedés.
Cada quien en desamor / Ugyanaz az elfogulatlanság.

Estoy atrapada / Elfogulatlan vagyok,
Tan enamorada de los dos / És annyira szerelmes ebbe a két férfiba.

Siento que me encuentro.......................




2012. 01. 13.

Dulce María - Ingenua (fordítás)

Dulce María
Ingenua / Naiv

Quererte fue una estupidez total /
Azt akartad, hogy teljesen bolond legyek:
Un paso mas allá del bien y el mal /
Egy lépést. De ott csak rossz van és jó,
Una tormenta de dolor, una historia de terror /
A fájdalom vihara, egy történet a terrorról,
Un sueño rosa que hoy es gris, palabras sin valor /
Egy rózsaszín álom, ami ma már szürke, és értéktelen szavak.

Sé que fui, ingenua y me senti, /
Naiv voltam és úgy éreztem,
Colgando mariposas en el cielo, /
Mintha egy pillangó lennék függve az égen.
Y hoy estoy temblando al ras del suelo. /
És ma remegek a talaj síkján.
Fui, ingenua y te volví, mi aire /
Naiv voltam és visszatértem a levegőmhöz, hozzád.
Y hoy la vida es un desierto, /
Ma egy sivatag az életem,
Por amarte a corazón abierto. /
Csak azért, mert beleszerettem egy nyitott szívbe.

Intentaré reconstruir mi paz /
Próbáltam visszaállítani a békémet,
quemar tus besos, no mirar atrás /
Elégetni a csókjaidat. Nem szabadott visszanéznem.
te di mi oxigenio y mi voz, /
Neked adtam a levegőmet és a hangomat.
hice un mundo para dos /
Alkottam egy világot, ami kettőnkért van
hiciste que creer en ti, y después dijiste adiós /
Hittem benned még akkor is, miután elbúcsúztál tőlem.

Sé que fui...............................

uououo
Sé que fui..............................



2012. 01. 10.

Anahí - Te puedo escuchar (fordítás)


Anahí
Te puedo escuchar / Téged hallgathatlak

Te marchaste sin aviso /
Elmégy szó nélkül.
Te busque y no estabas ya /
Téged keresnélek és már nem vagy itt.
El destino así lo quiso /
A sors akarta így,
Pero tu alma no se ira /
De a lelked mégsem térhet vissza.

Eras mi cómplice en los sueños /
Te voltál álmaimban a bűntárs.
Sabíamos que un día, unidos volaríamos /
Tudhatnánk, hogy egy napon, ugyanazt akarjuk majd.

Se que tus alas se quedan conmigo /
Azt, hogy a szárnyaid itt maradjanak velem,
Que desde el cielo tu abrazo es mi abrigo /
Hogy az égből az ölelésed a kabátom legyen.
Ángel divino me cuidas del mal /
Isteni angyal leszel, aki megvéd a bajtól.
Se que camino con tu compañía /
Te leszel a társam az utamon.
Que con tu voz se me encienden los días /
A hangoddal tüzet adsz a napjaimnak.
Aunque tu puerta hoy este mas allá /
Bár a te ajtód végleg bezárult ma,
Te puedo escuchar /
Én téged hallgathatlak.

Guardo el aire de tu risa que me da felicidad /
Megőrzöm a nevetésedet a levegőben, és ez boldoggá tesz.
Te recuerdo muy cerca mio compartiéndome tu paz /
Az emléked nagyon közel van a teljes békéhez.
Tanta alegría daba verte /
Annyira boldog vagyok, ha ezt látom magam előtt.
Quererte no se olvida, aun me llueven lagrimas /
Nem akarlak elfelejteni, amíg le nem hulltak a könnyek a szememből.

Se que tus alas.............................................

En cada libro esta escrito tu nombre /
Ugyanabba a könyvbe, ahová a nevedet írtam,
En cada verso te siento cantar /
Ugyanabba a dalba, amit te énekeltél,
Tu mano me lleva directo a tu sombra /
A kezed elhozza az árnyékodat.
Yo se que una noche te voy a encontrar /
Én tudom, hogy egy éjszaka találkozunk majd, tudom, hogy egyszer visszatérsz.



Amerikai álom diákszemmel

Magyarországon a gimi nem egy amerikai álom,
Nincsenek helyes focista fiúk, sem pom-pom lányok,
Nincsenek könnyelmű szülők sem hiszékeny tanárok.

Ebben az országban igaz példát nem látok,
A médiában őrjöngenek a nevetséges celebek és sztárok.
Ömlesztik a szemetet és ti azt hallgatjátok.

Az amerikai rózsaszín ködfelhő magába burkol.
Mindenki elvakult a képmutatásuktól.
Sok fiatal egy nem létező ideálban fuldokol.

A magyar tűz kialudt, már egy kicsit sem pislákol.
A nevünk sosem visszhangzik a messzi világból.
A külföldiek felé már nem vetítünk mást, csak a szürke valóságot.

A mi történelmünk már ezer éves, az övéké alig háromszáz.
A fél világ megfordult itt, mielőtt romban állt az ország.
Évszázadokon keresztül védtük Európát.

Mi találtuk fel a durva atombombát.
Elküldtük mindenkinek, Tokajnak borát.
Minden költő megosztotta már verseinek sorát.

Ők csak egyszer lázadtak, mi már vagy százszor.
A Kárpátok nem védtek meg a szomszédok zajától.
Földünk már vöröslött a vértől, a haláltól.

Annyi minden történt és annyi mindent adtunk.
Mégis mindig a feledés homálya felé haladtunk.
Annyi mindent adtunk, mégis oly kevés figyelmet kaptunk.

Ébredjünk, magyarok az álmok mélyéről!
Mutassuk meg, kik vagyunk, remegjen a Föld a magyarok nevétől!
Oszlassuk el a rózsaszín, amerikai felhőt az égről!


Világidő =) WorldTime◔