Rokonlélek
Találkoztam egy emberrel, aki más volt, mint a többi,
Hozzá hasonlót nehéz találni.
Rám mégis hasonlított, talán pont azért szerettem meg.
Bármi rossz is volt benne, azért nem vetettem meg.
Néha földobta a kedvem,
Néha a fejemet a falba verte.
Ő az az ember,
Akin mindig jót nevettem.
Egy rokonlelket,
Sosem felejtek el.
Bármit is teszel, hidd el megértelek.
Ha belöknek a sárba, fölsegítelek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése