Tüzes a lelkem, nem tud nyugodni.
Sosem tudja, mit akar igazán,
Hiába is vágyakozik.
Várom a napot, mikor tudni fogok mindent.
Tudni fogom majd, mi a célom,
Mert az nem lehet, hogy nincsen.
De lehet, hogy már akkor is tudtam, mikor megszülettem.
Te szürke világ! Az álmaimért jöttem!
Megküzdeni mindennel, ami lehetetlen!
Rossz nézni a boldogtalan emberek ráncosodó arcait.
Hol van már nekik a szép élet, a jövőbe vetett remények?
Fiatalon már mindenki megvívta a saját harcait.
Nekik is voltak álmaik, de kár volt róluk tudni.
Istenem, ha létezel, kérlek, segíts rajtam!
Nem akarok én is az ő sorsukra jutni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése