Nah igen ez az a dolog, amire az emberiség nagy részével együtt én is képtelen vagyok. Pedig ha nem bonyolítanánk mindent túl, akkor sokkal kevesebb probléma adódna és sokkal boldogabbak lehetnénk. Minden apróságon fenn vagyunk akadva. Hogy miért késtük le pont azt a buszt, miért kaptunk rosszabb jegyet, miért pont a háznak arra a felére süt a nap, miért kell már hajnali 5-kor felkelni, stb... Az embernél egyszerűbb lények nem tesznek mást, minthogy megszületnek, esznek, isznak, alszanak és pár hónap vagy év múlva meghalnak. Nem válogatnak, nincsenek vágyaik, álmaik, nem gondolkoznak.
Viszont, ha nem lennének gondolatok és problémák, akkor fejlődni és továbblépni sem lehetne. Megragadtunk volna az állatok szintjén. Lehet, hogy néha pont abból születik meg a katasztrófa, ha túlbonyolítunk valamit, de ha nem fedeznénk fel mindennap valami újat, vagy nem jönnék rá valamire, akkor mi izgalom lenne az egészben? Gondolatok és elképzelések nélkül csak hasztalan, üres testek lennénk.
Én pedig abban nem látok semmi fantáziát. Inkább legyen valami bonyolult, nehéz és kockázatos, mint egyszerű és unalmas. Sokkal jobban szeretek rágódni a dolgokon ahelyett, hogy elfogadnék mindent úgy, ahogy van. Engem pont az tesz boldoggá, hogy minden ilyen összetett és változatos. :)
1-et értek :) am. meg a normális unalmas :D
VálaszTörlés