Láthatatlan

Találkoztam egy hatalmas idegennel,

Kit sosem láthatok szememmel.

Sosem hallhatom mélyen zengő hangját,

Csak távolról érezhetem a néma Atyát.

Érzem az égő gyertyalángban,

Érzem a szerelem őszinte csókjában,

Érzem a naplemente festői színeiben,

Érzem a jóakaratúak szíveiben.

Csak nyitott lelkemmel érezhetem,

Elmémmel fel nem foghatom életemben.

Gondolataim hegyekként törtettek őfelé,

De az ő országába az soha fel nem ér.

Nem zörgetek többé kérdéseimmel ajtaján,

Nem kiáltom már felé a ráció szavát.

Majd szól ő akkor, mikor jónak látja.

Hisz életem csendben, szüntelen vigyázza.