Csonka virág

A heves patak elöntötte a köveket a parton,

Egyet közülük magával ragadott.

A gyors szél megsuhintotta a virágot,

Szirmai közül egyet kihullajtott.

Kivett belőlem egy darabot s magával vitte.

Érzem, valamit elveszítettem.

Elvitt egy társat, egy apró napsugarat,

Egy embert, aki az arcomra mosolyt csalt.

Elvitte a szerelmet, azt a csodás világot,

S csak gyönyörűszép emlékeket hagyott.

Szép emlékeket, melyek mégis fájnak,

Bús melankóliát festenek a magánynak.

Fényes szépségükkel engem megvakítanak,

Átölelve, fojtón szorongatnak.

Folyton csengő hangjuk megsüketít,

Végtelen erejük befeketít.

Boldog virág voltam, de egy szirmom hiányzik.

Pont azt az egyet kell keserűen megsiratni,

Mély bánatban miatta gyászruhát húzni,

Majd megcsonkultan elfelejteni.

Önmagad

Bármerre is mégy, akadályokba botlasz.

Ha elbuksz, az arcodba vihognak.

Kinézik a csúnyát, a butát,

A bénát, a lustát, a furcsát.

A tönkretett világnak még mindig a tökéletes kell.

Az elveszett utódokból a maximumot várják el.

Ha nem vagy szép, nincs tehetséged vagy nem tanulsz,

Éhen halsz és a pokolra jutsz.

Itt nincs figyelmetlenség vagy mellé-beszéd,

Csak üres tekintetek, néma szavak és pénz.

Te pedig magad agyontanulod és dolgozod,

S koldusként tartod a kezed amerikai mosollyal arcodon.

Ha elvégezted a munkád, zöld papírt nyomnak a kezedbe,

De egyszer sem néznek biztatóan a szemedbe.

Csak húzd az igád, húzd a sírig,

Mert mások szüntelenül ezt kérik.

Apád, anyád elvárja, hogy jól keress,

A párod, hogy szép legyél és forrón szeress,

A gyereked pedig, hogy légy figyelmes.

A főnököd túlóráztat, de nem fizet.

Mindig rohansz, pedig csak egyszer kéne megállni,

Pihekönnyűvé válni s a magasba szállni.

Átgondolni, hogy mi mennyit ér,

Megéri-e harcolni a boldogtalanságért?

Állj tükör elé, nézz a saját szemedbe.

Mennyi szép dolog van a lelkedben és a testeden!

Gyémánt vagy, mely elveszett a dzsungelben,

Itt sosem fognak rád találni az emberek.

Hatalmas kincs vagy, de senki sem látja.

Tudd ezt, bármennyit is érsz a világnak.

Ha hiszed, hogy a tükörben egy csodát látsz,

Megtalálod szíved örök boldogságát.

Egy különleges hétvége

Sziasztok! Az előző hétvégén kicsit félretettem a tanulnivalókat és más egyebeket, mert részt vettem egy több mint 2 napos programon. Az alsóvárosi Antiochia közösség most tartotta meg az első hétvégéjét. Minden nagyobb városban működik ilyen közösség, itt Szegeden például kettő is. Egy Alsóvároson és egy Szentmihályon. Az Antiochia nem egy szekta, mielőtt bárki is azt gondolná! Ez a közösség számomra egy lehetőség, hogy új barátokat szerezhessek és hogy néhány emberrel jól tudjam magam érezni a mozgalmas hétköznapokban. :) 16 és 24 év között járnak heti rendszerességgel ide fiatalok. Ugyanis, ha valaki részt vesz egy ilyen hétvégén, automatikusan a közösség tagjává válik. 

Nekem a hétvégében az volt a legpozitívabb, hogy mindenki közvetlen és kedves volt. Nyitottak voltunk egymásra és az adott témákra. Úgy érzem, hogy alvócsoportos társaim kerültek hozzám a legközelebb. Néhány régebbi ismerősöm és barátom is eljött a hétvégére. Velük is tudtam valamennyit beszélgetni az újonnan megismert emberek mellett. Több más programmal ellentétben az Antiochiás-hétvége nekem azért is tetszett, mert itt egyáltalán nem voltak viták. Senki sem kötött bele a másik véleményébe, hanem csak meghallgatta azt és esetleg hozzátett valamit.

Úgy gondolom, hogy a sok beszélgetés, éneklés és játék bearanyozta mindenki hétvégéjét. Én nem bántam meg, hogy elmentem! :D

Tavaszi képek :) ♥

Sziasztok! :) Idén mifelénk sajnos elmaradt a tavasz. Sokszor vagy havazik, vagy csak egyfolytában esik az eső. Nyugi, természetesen nem időjárás-jelentést írok. :D Ma gyönyörű tavaszi képeket és idézeteket hoztam. Bizonyára sokan elfelejtettétek már ebben a melankolikus hangulatú időben, hogy milyen is az igazi tavasz. Milyen élénk színeket, kellemes illatokat és emlékeket rejt magában...

"Ha valaki azt mondja, add alább, hagyd ott, te csak menj tovább, erős hittel, mert semmire sem vágysz véletlenül. Egyetlen érzés sem jön csak úgy."

"Az ölelés, ami közvetít. Közvetíti a szerelmet, a benned élő érzéseket. Átadja a másiknak, és benne kapod meg az ő érzéseit."

"Olyan lángot gyújts a szívedben, amelyet nem képes elfújni az a szennyes szélvihar, amelyben élsz!"

"Megszoktam azt, hogy hallgatok a belső érzéseimre, gondolkodás nélkül kimondom őket, mert a kimondással tudatosul bennem, hogy valójában mit csinálok."

"Nincs szerelem és nincs barátság, amely ha keresztezi sorsunk, ne hagyna bennünk örökre valamilyen nyomot."

"Nem tudsz másokat megmenteni a fulladástól, ha te magad is csak alig mersz vízbe menni."

"Légy önmagad. A világ imádja az eredetit." :D

"Minek a múltat felidézni, mikor a jelen annyival biztosabb, és a jövő annyival derűsebb."

"Nem feltétlenül a helyes döntéseink a legjobbak."

"Látlak... A túloldalon. Ahogy ott állsz a folyó partján, és nézel. Rám. És érzel. Engem. Én pedig téged. Aztán egy cölöpöt verek a mederbe. És te is. Aztán még egyet és még egyet. Aztán pallókat teszünk a cölöpökre. Egyre többet és többet. És egy napon a cölöpök, a pallók összeérnek. Elindulsz felém. Elindulok feléd. És középen találkozunk. A Lélekhídon."

"A jövőt nem lehet rövidített úton elérni."

"Csak az ostobák hagyják a döntést a sorsra."

"Sok embernek bátorságra van szüksége, hogy a szülői ház nyomásának ellenálljon, és kövesse álmait."

"Úgy kellene élni, mint a kőkorban: naptár nélkül, élet és halál között, csak az időben."

"Ha az embernek nincs vesztenivalója, bátorrá válik. Csak akkor vagyunk gyávák, ha van mihez ragaszkodnunk."

És végül egy olasz idézet a képen, ami magyarul így szól:"Az iskolában megkérdezték tőlem, hogy mi akarok lenni, ha nagy leszek. Én azt írtam: boldog. Azt mondták, hogy nem értettem a feladatot. Én pedig azt feleltem, hogy ők nem értették meg az életet." :)