A világ hét régi csodája

Mivel egy korábbi bejegyzésemben ígértem, ezért a világ hét régi csodájáról is hoztam képeket és infókat. :)Az ókori világ hét csodája alatt az ókor hét legismertebb építményét értjük. Ezek az építmények közül napjainkban már csak az egyiptomi piramisokat tudjuk megtekinteni. A lenti térképen egyben meg lehet nézni, hogy ezek a "csodák" pontosan hol is helyezkedtek el az ókorban.

1. Gízai piramisok

Gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait. Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, I. Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket. A három legnagyobb piramist Kr. e. 2600 és 2500 között építették. Gíza a mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében helyezkedik el. A legnagyobb piramis felépítményét átlagban 1 köbméteres, 2 tonnás kváderekből építették, összesen körülbelül 2,5 millió köbméter mennyiségben, azaz ötmillió tonnás tömegben. Az építés technológiája a Sznofru piramisainál már bevált módszerű, ennek lényege, hogy a téglatest alakú kvádereket nem a hagyományos módon, a legkisebb felületű oldalra állítva és döntött szögben helyezték el, hanem a legnagyobb felületű oldalra és vízszintesen. Emellett nem közel függőleges rétegeket építettek, mint korábban, hanem vízszinteseket, minden egyes követ átlapolva helyeztek el egy sík felületen, bár erre csak a külső rétegeknél ügyeltek. Ez jelentősen megnövelte a stabilitást.

A levegőből nézve

A piramisok éjjel

Szfinx szobor

2. Szemiramisz függőketje

A kert az ókori Babilónia (mai Irak) területén helyezkedett el. II. Nabú-kudurri-uszur király a feleségét akarta megörvendeztetni a kerttel, aki folyton-folyvást szülőföldje zöld vidékei után sóvárgott. Ezen elképzelés szerint a függőkerteknek semmi közük nincs a Szemiramisz néven említett asszír királynéhoz. A függőkertet számos görög történetíró leírta, mint például Sztrabón vagy Diodórosz, de nagyon kevés bizonyíték van arról, hogy valóban létezett-e. Néhány (körülményes) bizonyíték szerint a babiloni palota megnövekedett, de ez nem teljesen megfelelő bizonyíték, hogy miért néztek ki ilyen különösen ezek a függőkertek. Néhány ember szerint ezen a helyen az eredeti építmény összekeveredett a kertekkel, amik Ninivében is léteztek; a feljegyzett táblázatokon is tiszta kerteket találtak a kutatók. A tábla leír egy lehetséges gépezetet is, mely hasonlít az arkhimédészi csavarra, amivel nagy magasságokba is fel tudták szállítani a vizet. Egy másik elképzelés szerint a függőkertek az Eufrátesz partján épült teraszokon álltak, és a folyóból szivattyúk segítségével látták el vízzel. A kertekben a következő növények voltak megtalálhatók: rózsa, gránátalma, füge, mandula, dió, vízililiom. A függőkertet földrengés pusztította el.

3. Epheszoszi Artemisz-templom

A templom Kr. e. 550 körül épült Epheszoszban a Perzsa Birodalom területén, körülbelül 50 km-re a mai török İzmir várostól. Az eredeti templomból semmi sem maradt fenn az utókornak. 120 évig építették. Az épület 51 méter széles és 105 méter hosszúságú volt. 127, egyenként 18 méter magas márványoszlop tartotta a tetőszerkezetet. A tetőzetet cédrusfából, a szentély magas, arannyal és drága festékekkel dúsan feldíszített, csiszolt szárnyas ajtajait ciprusfából készítették. A szentély belsejében helyezkedett el az istennő közel két méteres, fából faragott szobra. Artemisz képmását arannyal és ezüsttel borították be. Kr. e. 356. július 21-én a templom teljesen elpusztult egyetlen éjszaka alatt. Egy Hérosztratosz nevű ember gyújtotta fel a templomot, aki tettét azzal indokolta, hogy be akart kerülni a történelemkönyvekbe. Az ephészoszi hatóságok ezért nem csak halálra ítélték, de kivégzése után a nevének említését is megtiltották, halálbüntetés terhe mellett, hogy Hérosztratosz esetleges követőinek elvegyék a kedvét a hasonló próbálkozásoktól. A szigor dacára Hérosztratosz neve máig is fennmaradt, így célját végül is elérte. A monda szerint a templom leégésének az éjszakáján született Nagy Sándor. Plutarkhosz szellemesen megjegyezte, hogy valószínűleg azért égett le a templom, mert Artemisz túlságosan el volt foglalva az új hadvezér születésével és nem figyelt a templomára. Kr. e. 334-ben Nagy Sándor felajánlotta az epheszosziaknak, hogy újjáépítteti a templomot saját költségén, ha a nevét feltüntetik a templom egyik falán. Az epheszosziak visszautasították Nagy Sándor aranyát és saját költségükből építették fel az új templomot.  Az újjáépített templom akkor pusztult el, amikor a gótok betörtek a Római Birodalomba.

Ennyi maradt meg a templomból...

4. Olümpiai Zeusz-szobor

 A remekmű végleges változatát Pheidiasz készítette el körülbelül Kr. e. 435-ben. A mű vázlatát a szobrász a műtermében készítette el gipszből, fából és vasból. Mivel a szobor hatalmas volt, a méretek lehetetlenné tették, hogy egy darabban szállítsák el a közelben található szentélybe. A szobrász valószínűleg részekre szedette a remekművet, melyet egyenként vitetett át a Zeusz-templom belső kamrájába. Korai feljegyzések alapján az egész szobor 13 m magas volt, ami egy mai 4 emeletes ház magasságának megfelelő. Jobb kezében egy pici szobrot lelhetünk fel, ami Nikét, a győzelmi figurát ábrázolta, bal kezében jogarát tartotta ami tetején egy sas ült. A saruja és a palástja is aranyból volt, Zeusz lábait pedig szfinxek és más szárnyas figurák díszítették. A ruhájára állatokat és liliomokat véstek. A trónban található elefántcsont-, arany-, ébenfa- és drágakő-intarzia is. Éveken keresztül látogatók és hívők százait vonzotta a templom a világ minden tájáról. Történészek szerint egy tűzvészben pusztult el ez a remekmű.
5. Halikarnasszoszi mauzóleum

A Halikarnasszoszi mauzóleum egy i. e. 353 és i. e. 350 között épült síremlék, amely Mauszólosz, perzsa királyi helytartó és felesége számára épült a kis-ázsiai Halikarnasszoszban. A 45 m magas, pódiumon álló sírépület görög templomra hasonlított. Piramisszerű tetőzetét 36 ión oszlop vette körül, s csúcsán márványból faragott négyesfogat helyezkedett el, amelyben Mauszólosz és Artemiszia foglalt helyet. A sír egy dombon épült, kilátással a városra. Az egész építmény zárt udvarban, az udvar közepén álló, kőből készült platformon állt. Az épülethez vezető lépcsősort kőoroszlánok fogták közre, és a külső falakat számos, isteneket és istennőket ábrázoló szobor díszítette. Minden sarokban márványból faragott lovasharcosok őrizték a sírt. A platform felső szakaszán csatajeleneteket bemutató domborművek, például a kentaurok és lapidák csatája, az amazonok görögök elleni küzdelme, illetve az amazonok versenyfutása volt látható. Ezeknek a domborműveknek a töredékei a mauzóleum újabb kori ásatásai során kerültek elő (ma a londoni British Museumban láthatók). A platform tetején harminchat karcsú ión oszlop helyezkedett el, tíz-tíz oszlop oldalanként, minden sarokban megosztva egy oszlopot. Ezek között szobrok álltak. Az oszlopok egy szilárd cellaszerű blokkot képeztek, amely viselte a hatalmas tető tömegét. Az épületet a 16. században lerombolták.

6. Rodoszi kolosszus

A rodoszi kolosszus Héliosz isten óriási méretű szobra volt, Rodosz városában. A szobor ókori források szerint 70 könyök magas volt, azaz semmiképp sem magasabb 33-35 méternél. A szobor építésekor azért esett Héliosz istenre a választás, mert a monda szerint Zeusz legkisebb fia, miután apja, Zeusz főisten felosztotta a világot gyermekei között, kimaradt a felosztásból. Kárpótlásul azt kérte apjától, hogy adja neki Rodosz szigetét, amelynek neve rózsát jelent. Így a rodoszi nép Hélioszhoz imádkozott. Az építkezés i. e. 302-ben kezdődött. Az építőmester, Kharész egy vasszerkezetet készített, amelyet agyaggal vontak be. A belső szerkezet kialakítása után a művet egy földhányással vették körbe, hogy a félig kész szoborra ráhelyezhessék a bronzból készült fémlapokat. A szobor belsejét kövekkel tömték meg, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak. A szobrot eredetileg 18 méteresre tervezték, de végül 36 méteresre építették meg. Magassága körülbelül akkora lehetett, mint a New York-i Szabadság-szobor. Állítólag a város tenger felőli bejáratánál állt, az egyik lábával az egyik parton, a másikkal a másikon. Ezt később megcáfolták, mivel így az építés idejére le kellett volna zárni a kikötőt, és mivel igen fontos kikötő volt, a város ezt nem engedhette volna meg. Néhány feljegyzés szerint mikor összedőlt, házakra zuhant, így valószínűleg egy dombtetőn állhatott. Ezután terjedt el az a tévhit, hogy később a kikötő fölött állt.A szobor építésénél – a feljegyzésekből tudjuk – 15 tonna bronzot és 9 tonna vasat használtak fel. Maga a szobor 33-35 méter magas volt, és egy 15 méteres talapzaton állt.

7. Pharoszi világítótorony

A pharoszi vagy alexandriai világítótorony az i. e. 3. század folyamán épült Egyiptom területén az alexandriai Pharosz szigeten, mint a kikötőt jelző szimbólum. Később világítótorony lett belőle. Magasságát 115 és 135 méter közöttire becsülik. Az alexandriai partszakasz veszélyesnek bizonyult a zátonyokkal teli partszakasz miatt, ezért volt szükséges valamilyen jelzőrendszer építése. Szosztratosz építész a következő feliratot helyezte el a talapzaton: „Szosztratosz, Dexiphanesz fia a Cnidiai, felajánlom ezt az alkotást a Hajózó Isteneknek és azoknak, akik behajózzák a tengereket”. Ez így nézett ki görögül: ΣΟΣΤΡΑΤΟΣ ΔΕΞΙΦΑΝΟΥ ΚΝΙΔΙΟΣ ΘΕΟΙΣ ΣΩΤΕΡΣΙΝ ΥΠΕΡ ΤΩΝ ΠΛΩΙΖΟΜΕΝΩΝ. Hatalmas kőtömbökből épült és három részre lehetett tagolni: az első a talapzat, egy négyzet alaprajzú emelet, amely 55,9 m magas volt, a belsejében egy hengerszerű üreggel. Ezt egyfajta "liftaknaként" használták, amelyben a tűzhöz szükséges anyagokat juttatták a torony tetejére. A középső egy nyolcszögalapú szint, mely majd 30 m magas volt. A harmadik szint pedig, amelynek alakja egy körhöz hasonlatos, 7 m magas volt, nagy tükrök voltak benne, amelyek tükröződését több mint 50 km-ről észre lehetett venni. Éjjel tűz jelezte a hajósoknak az utat. A torony tetején egy szobor állt. A szobor kilétét illetőleg több vita is van a történészek között: egyesek szerint Poszeidónt, a tengerek istenét ábrázolta, mások szerint Zeuszt, a főistent. 956-ban egy földrengés kisebb károkat okozott a toronyban, majd 1303-ban és 1323-ban két nagyobb földrengés komoly pusztítást végzett az épület szerkezetében. 1480-ban az egyiptomi mameluk szultán, Qaitbay erődöt építtetett a világítótorony helyére, a torony köveit és márványait is felhasználva. Majd egy 14. századi földrengés végleg lerombolta a világítótornyot; maradványait Alexandria keleti kikötőjében találták meg a búvárok 1994-ben. (from: wikipedia)

Ha szeretnétek virtuálisan beutazni a világot, akkor a blogomban megtalálhattok minden úticélt! ;) Korábbi földrajz/utazás témájú bejegyzéseket itt tudtok olvasni.

A világ 7 új csodája

A világ hét csodájáról már mindenki hallott. Viszont az kevésbé köztudottabb, hogy 2007. július 7-edikén, Lisszabonban a világ hét új csodáját is megnevezték. A világ hét ókori csodája közül az utókornak már csak egy történelmi emlék maradt meg: a gízai nagy piramis; az új csodák viszont még napjainkban is megtekinthetőek. A világ hét új csodáját egy 2005-ben meghirdetett szavazás alapján választották ki.  Most nézzük meg őket alaposabban! :)

1.Taj Mahal

A híres Taj Mahal India északi részén található, Agra városában, a Jamuna folyó partján. A nevének (ताज महल) jelentése: a paloták koronája. Az épület mauzóleumként szolgál. 1632 és 1647 között építette egy indiai uralkodó a felesége tiszteletére, aki gyermekszülésben hunyt el. Így a Taj Mahal az örök szerelem emlékműveként is ismert. A mauzóleum India leglátogatottabb turistalátványossága, mivel évente 2,5 millióan keresik fel.Számtalan művet ihletett a képzőművészet, az irodalom, a filmművészet, a zene területén, egyúttal a komplexumban található mecset miatt ma is a vallásos áhítat színhelye.  Képek az épület belsejéről:

2. A Megváltó Krisztus szobra

Erről a műemlékről részletesebben a Brazíliáról szóló bejegyzésemben olvashatsz. A szobor és Rio de Janeiro éjszakai látképe:

3. Colosseum

Az immár közel kétezer éves Colosseum, Róma és egész Olaszország egyik legismertebb műemléke. Az épület Kr.u 80-ban készült el. Gladiátor- és állatviadalok színhelyéül szolgált. A korhoz képest hatalmas méretű nézőtömeg befogadására volt képes. Colosseum elliptikus alaprajzú, 188 m hosszú és 156 m széles építmény. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 55-73 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketreceikből. A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalálharcot a 86 × 54 méteres arénában. A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási sátorral lehetett befedni.  Az épület és környéke így nézhetett ki eredeti állapotában:

4. Chichén Itzá

A Chichén Itzá egy maja emlék, amely a Yucatán félszigeten található, Mexikóban. A város 500 körül épült meg. A Chitchén Itzá a maja és a tolték nép kultúrájának és művészetének találkozási pontja. A romváros legérdekesebb épületei: a Kastély, a Harcosok temploma, a Labdajáték-pálya, az Apácák kolostora, a Főpapok temploma és az Áldozatok kútja.

5.  Kínai nagy fal

A Kínai nagy fal az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek (nagy részben a hunok) támadásaitól. Az első védelmi rendszert még Csin Si Huang-ti kezdte kiépíteni. A nagy fal hossza eléri a 7200 kilométert. Nagy része hegyvonulatokon húzódik úgy, hogy a külső oldalon meredek sziklák vannak. A falon nyíllövésnyi távolságra egymástól bástyákat, erődítményeket és az ellenség esetleges támadásaira füsttel és tűzjelekkel figyelmeztető jelzőtornyokat építettek. A bástyákban, illetve az erődítményekben élelmiszert és fegyvereket tároltak. A falon és közelében csapatok állomásoztak, hogy időben jelezzék a külső támadásokat és a védelem első vonalául szolgáljanak. Elterjedt az a tévhit, hogy a Nagy Fal a világűrből is látható. Ezt azonban már tudományosan megcáfoltak. A fal csak néhány méter széles, és a színe hasonlít a környezetéhez, így az űrből lehetetlen észlelni. Az ezzel kapcsolatos városi legenda (hogy a nagy fal volna az egyetlen ember alkotta dolog a földön, ami a Holdról is látszik) egy 1932-es amerikai képregényből ered.

6. Petra

Petra egy Jordániában található, arabok által épült romváros. A 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezéséről. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben egy svájci felfedező egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált. A sziklából kifaragott város romjai, hatalmas sírtemplomai és varázslatos természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak. A város többi része:

7. Machu Picchu

A Machu Pichu egy Peruban található inka romváros. Az Andok hegyláncai között, 2450 méteres magasságban, csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg a kis erődített város, amelyet 1450 körül építettek. A tudósok mai álláspontja szerint Machu Picchu nem volt igazi város, inkább az inka társadalom uralkodó osztályai számára épített templomokból, palotákból és obszervatóriumokból álló komplexum, ahol a Nap különleges tiszteletének nyomai is megtalálhatók. A város legszentebb pontjai az Intihuatana – „az a hely ahová kipányvázták a Napot”–, a Naptemplom és a Háromablakos templom.

Remélem tetszett ez a kis képzeletbeli túra! Egy későbbi bejegyzésben az ókori világ 7 csodáját fogom rekonstrukciós rajzokkal együtt bemutatni. Bye! :*

Amit tőlük kapott a világ

Az emberi társadalom mindig is elszeparáló jellegű volt és csak egy adott "elitet" engedett kibontakozni. Hosszú évszázadokon keresztül nem tudtak érvényesülni a nők, a színesbőrűek, vagy a szegények. Pedig ha mindenki egyformán kapott volna esélyt, akkor lehet, hogy az emberiség már sokkal fejlettebb lenne. A négereknek még napjainkban is sok helyen meg kell küzdeniük az előítéletekkel, annak ellenére, hogy már egyenjogúsították őket. A mai bejegyzésben néhány ismert vagy tehetséges színesbőrű emberrel szeretném megmutatni, hogy ők mennyit is adtak már a világnak...

Martin Luther King

Az ő nevét biztosan mindenki ismeri. Egy baptista szerzetes volt, aki a négerek egyenjogúságáért küzdött. Eredetileg Michael King, Jr-nak hívták, a Martin Luther nevet Luther Márton tiszteletére vette fel.  Az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezető személyiségének számított. Beszédeiben, nyilatkozataiban és tetteiben az indiai Ghandi-hoz hasonlóan mindig az erőszakmentességet hirdette. Ráadásul kiváló szónoki tehetség volt. Az 1963-as Washingtoni Menetelés során megtartott Van egy álmom című beszédével sikerült megmozgatnia a fehéreket és a színesbőrűeket egyaránt. Munkássága miatt már 1964-ben elnyerte a Nobel-békedíjat. Az életével is fizetett a cél miatt, amiért küzdött, mert 1968-ban merénylet áldozata lett.

Nelson Mandela

A képen Nelson Mandela, volt dél-afrikai elnök látható fiatalkorában. Ő is fellépett a saját hazájában a négerek elnyomása ellen, az apartheid ellen. Ez a tevékenysége miatt 27 évet kellett börtönben töltenie (igazságtalanul). 2013-ban hunyt el. Az életéről több film is készült.

Barack Obama

Obama az Egyesült Államok első színesbőrű elnöke. (És persze az ő arca ihlette a not bad meme-t is. :D)

Williams nővérek

A világ legsikeresebb teniszjátékosai közé tartozik Venus Williams és húga, Serena Williams. Eddig mindketten négy alkalommal nyertek olimpiai aranyérmet.

Beyoncé Knowles

Bizonyára ti is szeretiek Beyoncé zenéit hallgatni. :) Ő egyszerre énekesnő, dalszerző, producer, színésznő, táncos és modell. Beyoncé első helyen szerepelt a Forbes Magazin által 2010-ben publikált "Legbefolyásosabb zenészek" listáján. Zenei pályafutása során eddig összesen 16 Grammy-díjat nyert. Angolul és spanyolul egyaránt énekel. 2004-ben megalapította a saját divatmárkáját.

Soulja Boy

Híres amerikai rapper, aki 2007-ben robbant be a zeneiparba. Az egyik legkedveltebb könnyűzenei műfaj sem létezne színesbőrűek nélkül, hiszen az ő körükben terjed el legelőször a rap.

Tony Parker

Tony egy híres kosaras, aki az NBA-ben játszik a San Antonio Spurs csapatábán játszik. Sportágában jelentős sikereket ért el. Közel 190 cm magas, de ez persze a kosarasoknál természetesnek számít. :)

Eddie Murphy

Eddie már egyszer megkapta az Arany-málna díjat, vagyis a legrosszabb színésznek járó díjat. Na, de ki ne tudna nevetni az ő filmjein? :D 2007-ben pedig elnyerte a Legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat. Nekem a Bölcsek kövére című film a kedvencem, azok a filmek közül, amikben ő is szerepel. Ebben a filmben egyébként egyszerre több szerepet is játszik.

Végül Snoop Dogg egyik számával, és egy kreatív írással búcsúznék! :D

Ismeretlen fekete bölcs írása dél-afrikai fehér szomszédja ajtajára:

Mikor megszületek: fekete vagyok.

Mikor felébredek: fekete vagyok.

Mikor rosszul vagyok: fekete vagyok.

Mikor lesülök a napon: fekete vagyok.

Mikor fázom: fekete vagyok.

Mikor meghalok: fekete vagyok.

De TE !!!

Mikor megszületsz: rózsaszín vagy.

Mikor felébredsz: fehér vagy.

Mikor rosszul vagy: zöld vagy.

Mikor lesülsz: piros vagy.

Mikor fázol: kék vagy.

Mikor meghalsz: lila vagy.

És még te nevezel engem színesbőrűnek?

Néma ország

Félholdas zászló csúfította a magyar városok tornyát.

Osztrák tette fejére a szent magyar koronát.

A Kárpátok közé fogadtunk cigányt, románt, szerbet.

Szerényen meghúzták magukat, majd egyre többet követeltek.

Mert mi ezt hagytuk, mert mi ezt hagytuk...

Csak néhányszor lázadtunk, de akkor se védett más nép szárnyaival.

Nem volt hangja, ereje a magyarok fájó szavainak.

Osztrák azt mondta, irány a harcmező, ki jót akar, az velem jő!

Így hazafiatlan vértől lett vörös a frontokon minden erdő.

Mert mi ezt hagytuk, mert mi ezt hagytuk...

Mikor hazajöttünk, csonka lett testünk s vele országunk,

Már nem voltak hegyeink sem ételünk vagy rendes kormányunk.

Házainkban dideregtünk, miközben franciák döntöttek felőlünk.

Vétkünk nem volt, mégis vezekelve térdeltünk előttük.

Csak az az egy baj volt, hogy mi ezt engedtük, engedtük.

Ennyi nekünk elég volt, de később a németek rántottak magukkal.

Harcra, fegyverbe szólítottak fajgyűlölő szavukkal.

Isten könnyezett, ezzel elmosta a gyilkos háborút.

Hazánkat ezután bekebelezte egy nagy vörös koszorú.

Mert mi ezt hagytuk, mert mi ezt hagytuk...

Ma pedig már miénk lett az Ígéret földje,

A hazug ígéretek kietlen, mély völgye.

Ma sincs pénzünk, sem szabadságunk.

Kék kalapban folyton mások nyomában járunk,

Mert mi ezt hagyjuk, mert mi ezt hagyjuk...

What the f*ck?! (O_o)

 

WTF? Egy oldal... apró betűkkel... tele évszámokkal  és eseményekkel, amiket nekem tudnom kellene. (O_o) A nagy részét már tudom, de még mindig ott vannak a fogalmak, a személyek és még faktra se tanultam semmit. A többi tantárgyról már ne is beszéljünk. -.-" De sebaj, azért még mindig töri 4ever! ♥

Amikor egyszer az életben a szülőnek van igaza...

Egy átlagos lázadó kamasz vagyok, viszont elég akaratos lány, aki nem tudja elviselni, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy ő akarja. Van egy régi történetem, ami figyelemfelkeltő és ennek épp az ellenkezőjét igazolja. ;)

Amikor még 5.-es voltam, semmi kedvem nem volt a tanuláshoz. (mint ahogy még most sem... ×Đ) A törihez meg végképp nem akartam hozzányúlni a hosszú anyagrészek miatt. Ellenben anyám rámszólt, hogy "mi az, hogy nem akarok tanulni?", meg hogy majd ki fog kérdezni. Így hát idővel elkezdtem tanulni a törit is. 5.-ben még annyira könnyű volt minden, hogy akkor is 5-ös voltam töriből, amikor nem tanultam belőle semmit. Miután tanultam rá, már kedvet is kaptam hozzá. 6.-ban jött egy új tanár aki nagyon jól tartotta az órákat, ez által még jobban megszerettem ezt a tantárgyat. :) Minden évben dicséretes 5-ös lettem belőle és ez lett a kedvenc tantárgyam. Még mindig megmaradt ez a lelkesedés, pedig már azóta gimnazista vagyok és alig 2 hét múlva 10.-es leszek. Igaz, hogy a mostani tanárom nem valami jó, de így sem ment el a kedvem. Törivel szeretnék tovább menni és már alig várom a faktot. :D Elég sokat olvasok a szabadidőmben történelmi regényeket is. Az összes törikönyvem meg van még és féltve őrzöm őket. Ha több pénzem lenne, akkor akár még a History magazinnak is előfizetője lennék. Lehet, hogy a későbbiekben majd valami történelemmel kapcsolatos szakmából szeretnék megélni. Akár régésznek is elmennék pár év múlva, csak az a baj, hogy az nem valami keresett szakma. :( Ha annak idején anyám, nem piszkál, hogy tanuljam, akkor lehet hogy mindez nem történt volna meg. (Bár lehet, hogy egy idő után magamtól is érdekelt volna ez a téma.) Tehát volt egy pillanat, amikor megérte engedni, abból a fenenagy lázadásból. ;)