Lobbanékony, de gyönyörű

A mai bejegyzésben egy újabb szeletet szeretnék megmutatni a világ szépségeiből. A vulkánok annak ellenére, hogy mekkora pusztítást képesek okozni; szép és különleges képződményei a földfelszínnek. Az emberiség ősidők óta rettegett a vulkánoktól, sok nép az alvilág vagy a pokol kapuiként tekintett rájuk. Minden vulkánnak van egy különleges működési ciklusa, melynek során módosíthatja a környezete domborzatát és a klímát, majd lassan kialszik. A vulkánok földlemezek találkozásánál jönnek létre. A Föld alsóbb rétegeiben található körülbelül 1100 °C-os lávát "köpködik" egy hosszú lávacsatornán és egy kráteren keresztül a földfelszínre. A vulkáni tevékenységekhez gyakran földrengés is társul. Most nézzük meg a leghíresebb vulkánokat és vulkáni képződményeket, melyeket életünkben legalább egyszer látnunk kell! :)

Ez az érdekes kinézetű gejzír, az Egyesült Államokban található, a híres Yellowstone Nemzeti Parkban. Grand Prismatic-hőforrásnak hívják. Percenként mintegy 2000 liter vizet bocsát ki. A nemzeti parkban több gejzír is található. A gejzírek a Föld néhány kedvező adottságú területén képződtek, ahol korábbi vulkáni tevékenység után víz maradt a felszín alatti kőzetekben.

Szintén vulkáni tevékenység során jöttek létre a Csendes-óceán és az Indiai-óceán meseszép atolljai. Ezeket korallzátonyok alkotják, melyek mára elsüllyedt, régi vulkánok oldalaira nőttek. A korall növekedése közben a sziget köré egy gátszerű zátonyt képez, míg a kialudt vulkán egyre csak süllyed. A Maldív-szigetek, Bora Bora vagy Hawaii atolljai népszerű úticélok a turisták számára.

Mi ez a hatalmas, fénylő lyuk a türkmén sivatag kellős közepén? Hát a Pokol kapuja! Ez a mitikus gázkráter a türkmenisztáni Derweze településhez található a legközelebb. A földgázzal teli barlangot 1971-ben találták meg szovjet geológusok. . A mérgező gázkibocsátás megelőzése érdekében a geológusok úgy döntöttek, hogy a földgázt meggyújtják, remélve, hogy a tűz égése során néhány napon belül elemészti a barlangban található összes földgázt, majd kialszik. A földgáz azonban még mindig ég, immár 43 éve folyamatosan, így a helyiek elnevezték a barlang maradványát "a pokol kapujá"-nak. A földgáz elégetése biztonságosabb és környezetbarátabb, mint a szabadon engedése (leszámítva a befogását), ugyanis a földgáz fő alkotó eleme a metán, erősen üvegházhatású gáz. 2010 áprilisában az ország elnöke, Gurbanguly Berdimuhamedow meglátogatta a helyszínt, és azt nyilatkozta, hogy Türkmenisztán földgázkitermelésének megháromszorozását tervezi az elkövetkező 20 évben. Elrendelte a lyuk betemetését, illetve utasította a helyi hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a környező földgáz-lelőhelyek fejlődésére gyakorolt hatása csökkenjen. Ennek ellentmond, hogy a hely népszerű turistacélpont napjainkban is, és nincs nyoma a tűz kioltására vagy betemetésére utaló tevékenységnek.

Az egyik leghíresebb görög szigetnek, Santorini-nek, a levegőből nézve patkó alakja van. A sziget egy 3500 évvel ezelőtti (i. e. 1628-as, esetleg egy évvel később) hatalmas vulkanikus robbanás nyomait őrzi magán, amely berobbantotta a sziget közepét, egy a szigeten kaldera (üst) néven emlegetett belső tengert hozva létre. A tengeri bejárattal szemben egy sokkal kisebb sziget, Thirasia helyezkedik el. Egyes elképzelések szerint a szigeten történt vulkánkitörés és robbanás messzi földekre is hatással volt, és akár okozója lehetett a 110 km-re délre lévő Minószi civilizáció (Kréta) összeomlásának. Egy másik elmélet szerint a szigethez köthető az Atlantisz legenda. Több tudós gondolja úgy, hogy a Santorini egyik ókori kitörése eredményezte Egyiptomban a bibliai Exodusban leírt tíz csapást, a háromnapos sötétséggel együtt. Akkoriban még aktívabb lehetett a vulkán, mint ma, és elég erős, hogy annyi sötét korom- és hamufelhőt okádjon ki, ami egészen Afrikáig befedte az eget. A szigetre érdemes ellátogatni a hófehér épületek szépsége, az azúrkék tenger és a görög éttermek miatt.

Egy másik mediterrán csoda a Nápoly mellett található Vezúv. Az ókorban Héraklész (Hercules) szent hegyének tartották. Ismertsége elsősorban a 79-es kitörésének tudható be, amelyben hamuja és lávája eltemette az ókori Pompeii városát. Azóta számtalanszor kitört (utoljára 1944-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak. Típusa rétegvulkán, vagyis a leghevesebb működésű vulkánok közé tartozik. Felépítésében a lávafolyások törmelékes rétegekkel váltakozhatnak. Kitörésekor a füstfelhőjének mérete akár 25 km-t is meghaladhatja. A Szicíliához közel található Stromboli szintén a rétegvulkánok közé tartozik.

Ha már Olaszországban járunk, érdemes megemlíteni az Etnát is, hiszen 3329 méteres magasságával ez Európa legnagyobb vulkánja. Az Etna napjainkban is aktív vulkán Szicília északkeleti részén, Catania és Messina között, a sziget keleti partján. A rétegvulkánok közé sorolják. A Hawaii-szigetek vulkánjaihoz hasonlóan az Etna sem pusztító erejéről híres. Aktivitását a hosszú lávafolyamok, magasra törő lávaszökőkutak jellemzik, és ezek számos turistát vonzanak a környékre, mert viszonylag közelről és biztonságban figyelhetik meg a vulkáni jelenségeket. Bár az Etna a világ egyik legaktívabb vulkánja, a hegy lejtőin és környékén több tízezer ember él, aminek fő oka a bor- és gyümölcstermelésre kiválóan alkalmas, termékeny vulkáni talaj. 2013-ban az UNESCO Világörökség Bizottsága természeti világörökségi helyszínné nyilvánította.

A hósapkával fedett Öræfajökull 2109 méterével Izland legmagasabb vulkánja. Izlandon 140 vulkán van, de a kráterek száma meghaladja az ezret. 26 vulkán – némelyik időszakosan – jelenleg is működik. A szigeten rengeteg gejzír is található (a szó maga is izlandi eredetű), a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, így a meleg víz és a fűtés rendkívül olcsó.

Az atlanti-óceáni Kanári-szigetek egyikén, Lanzarote-n található a Caldera Blanca. Ez a kalderavulkánok csoportjába tartozik, melyek kialudt vagy nem működő tűzhányók tetején képződnek. Sok ilyen típusú krátert mély vizű tó tölt ki. A kalderák legtöbbször robbanásos kitörés által keletkeznek.

Indonézia leghíresebb vulkánja a Krakatau. Az 1883-as kitörése során egy egész szigetet felrobbantott. Az ekkor felszabaduló energia 25 ezer atombomba energiájának felelt meg. A légkörbe került por éveken keresztül kékes színt adott az égen a Holdnak, és a térség középhőmérsékletét is csökkentette kis mértékben. A Krakatau helyén keletkezett vulkánt Anak Krakatau-nak, vagyis "Krakatau gyermekének" nevezték el.

Japán legmagasabb vulkánja a Fudzsi. A szigetország egyik legfontosabb jelképének tartják. A nevét így írják japánul: 富士. A rétegvulkán legutoljára 1707-ben működött. Legelőször egy japán szerzetes mászta meg 663-ban.  

A Hawaii szigeteken öt vulkán is található, ezek közé tartozik például a Mauna Ulu hasadékvulkán, a Mauna Loa pajzsvulkán és a Mauna Kea. Az öt vulkán közül napjainkban már csak kettő működik. A vulkánok a Hawaii Vulkánok Nemzeti Park felügyelete alá tartoznak.

Az Egyesült Államok egyik legpusztítóbb vulkánja, a Mt. St. Helens Washington államban található, az ország északnyugati részén. 123 évnyi szunnyadás után 1980. május 18-án óriási kitörést produkált.A hegy 401 métert vesztett magasságából. A kitörési hamufelhő 25 km-es magasságot ért el. Mintegy 1 km³-nyi vulkáni hamu jutott az atmoszférába, és a levegőbe került kén-dioxid szokatlan színű naplementéket és napkeltéket idézett elő. A kitörés 600 négyzetkilométernyi erdőt pusztított el és 62 ember halt meg.

Ennyit mára a vulkánokról... Források: Wikipédia, Metro Könyvtár: Természettudományos enciklopédia 3. A legközelebbi földrajz/utazás témájú bejegyzésekben, a világ legmagasabb épületeivel, a leghosszabb hidakkal és Óceánia kultúrájával fogunk megismerkedni. Bye! :* 

A világ hét régi csodája

Mivel egy korábbi bejegyzésemben ígértem, ezért a világ hét régi csodájáról is hoztam képeket és infókat. :)Az ókori világ hét csodája alatt az ókor hét legismertebb építményét értjük. Ezek az építmények közül napjainkban már csak az egyiptomi piramisokat tudjuk megtekinteni. A lenti térképen egyben meg lehet nézni, hogy ezek a "csodák" pontosan hol is helyezkedtek el az ókorban.

1. Gízai piramisok

Gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait. Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, I. Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket. A három legnagyobb piramist Kr. e. 2600 és 2500 között építették. Gíza a mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében helyezkedik el. A legnagyobb piramis felépítményét átlagban 1 köbméteres, 2 tonnás kváderekből építették, összesen körülbelül 2,5 millió köbméter mennyiségben, azaz ötmillió tonnás tömegben. Az építés technológiája a Sznofru piramisainál már bevált módszerű, ennek lényege, hogy a téglatest alakú kvádereket nem a hagyományos módon, a legkisebb felületű oldalra állítva és döntött szögben helyezték el, hanem a legnagyobb felületű oldalra és vízszintesen. Emellett nem közel függőleges rétegeket építettek, mint korábban, hanem vízszinteseket, minden egyes követ átlapolva helyeztek el egy sík felületen, bár erre csak a külső rétegeknél ügyeltek. Ez jelentősen megnövelte a stabilitást.

A levegőből nézve

A piramisok éjjel

Szfinx szobor

2. Szemiramisz függőketje

A kert az ókori Babilónia (mai Irak) területén helyezkedett el. II. Nabú-kudurri-uszur király a feleségét akarta megörvendeztetni a kerttel, aki folyton-folyvást szülőföldje zöld vidékei után sóvárgott. Ezen elképzelés szerint a függőkerteknek semmi közük nincs a Szemiramisz néven említett asszír királynéhoz. A függőkertet számos görög történetíró leírta, mint például Sztrabón vagy Diodórosz, de nagyon kevés bizonyíték van arról, hogy valóban létezett-e. Néhány (körülményes) bizonyíték szerint a babiloni palota megnövekedett, de ez nem teljesen megfelelő bizonyíték, hogy miért néztek ki ilyen különösen ezek a függőkertek. Néhány ember szerint ezen a helyen az eredeti építmény összekeveredett a kertekkel, amik Ninivében is léteztek; a feljegyzett táblázatokon is tiszta kerteket találtak a kutatók. A tábla leír egy lehetséges gépezetet is, mely hasonlít az arkhimédészi csavarra, amivel nagy magasságokba is fel tudták szállítani a vizet. Egy másik elképzelés szerint a függőkertek az Eufrátesz partján épült teraszokon álltak, és a folyóból szivattyúk segítségével látták el vízzel. A kertekben a következő növények voltak megtalálhatók: rózsa, gránátalma, füge, mandula, dió, vízililiom. A függőkertet földrengés pusztította el.

3. Epheszoszi Artemisz-templom

A templom Kr. e. 550 körül épült Epheszoszban a Perzsa Birodalom területén, körülbelül 50 km-re a mai török İzmir várostól. Az eredeti templomból semmi sem maradt fenn az utókornak. 120 évig építették. Az épület 51 méter széles és 105 méter hosszúságú volt. 127, egyenként 18 méter magas márványoszlop tartotta a tetőszerkezetet. A tetőzetet cédrusfából, a szentély magas, arannyal és drága festékekkel dúsan feldíszített, csiszolt szárnyas ajtajait ciprusfából készítették. A szentély belsejében helyezkedett el az istennő közel két méteres, fából faragott szobra. Artemisz képmását arannyal és ezüsttel borították be. Kr. e. 356. július 21-én a templom teljesen elpusztult egyetlen éjszaka alatt. Egy Hérosztratosz nevű ember gyújtotta fel a templomot, aki tettét azzal indokolta, hogy be akart kerülni a történelemkönyvekbe. Az ephészoszi hatóságok ezért nem csak halálra ítélték, de kivégzése után a nevének említését is megtiltották, halálbüntetés terhe mellett, hogy Hérosztratosz esetleges követőinek elvegyék a kedvét a hasonló próbálkozásoktól. A szigor dacára Hérosztratosz neve máig is fennmaradt, így célját végül is elérte. A monda szerint a templom leégésének az éjszakáján született Nagy Sándor. Plutarkhosz szellemesen megjegyezte, hogy valószínűleg azért égett le a templom, mert Artemisz túlságosan el volt foglalva az új hadvezér születésével és nem figyelt a templomára. Kr. e. 334-ben Nagy Sándor felajánlotta az epheszosziaknak, hogy újjáépítteti a templomot saját költségén, ha a nevét feltüntetik a templom egyik falán. Az epheszosziak visszautasították Nagy Sándor aranyát és saját költségükből építették fel az új templomot.  Az újjáépített templom akkor pusztult el, amikor a gótok betörtek a Római Birodalomba.

Ennyi maradt meg a templomból...

4. Olümpiai Zeusz-szobor

 A remekmű végleges változatát Pheidiasz készítette el körülbelül Kr. e. 435-ben. A mű vázlatát a szobrász a műtermében készítette el gipszből, fából és vasból. Mivel a szobor hatalmas volt, a méretek lehetetlenné tették, hogy egy darabban szállítsák el a közelben található szentélybe. A szobrász valószínűleg részekre szedette a remekművet, melyet egyenként vitetett át a Zeusz-templom belső kamrájába. Korai feljegyzések alapján az egész szobor 13 m magas volt, ami egy mai 4 emeletes ház magasságának megfelelő. Jobb kezében egy pici szobrot lelhetünk fel, ami Nikét, a győzelmi figurát ábrázolta, bal kezében jogarát tartotta ami tetején egy sas ült. A saruja és a palástja is aranyból volt, Zeusz lábait pedig szfinxek és más szárnyas figurák díszítették. A ruhájára állatokat és liliomokat véstek. A trónban található elefántcsont-, arany-, ébenfa- és drágakő-intarzia is. Éveken keresztül látogatók és hívők százait vonzotta a templom a világ minden tájáról. Történészek szerint egy tűzvészben pusztult el ez a remekmű.
5. Halikarnasszoszi mauzóleum

A Halikarnasszoszi mauzóleum egy i. e. 353 és i. e. 350 között épült síremlék, amely Mauszólosz, perzsa királyi helytartó és felesége számára épült a kis-ázsiai Halikarnasszoszban. A 45 m magas, pódiumon álló sírépület görög templomra hasonlított. Piramisszerű tetőzetét 36 ión oszlop vette körül, s csúcsán márványból faragott négyesfogat helyezkedett el, amelyben Mauszólosz és Artemiszia foglalt helyet. A sír egy dombon épült, kilátással a városra. Az egész építmény zárt udvarban, az udvar közepén álló, kőből készült platformon állt. Az épülethez vezető lépcsősort kőoroszlánok fogták közre, és a külső falakat számos, isteneket és istennőket ábrázoló szobor díszítette. Minden sarokban márványból faragott lovasharcosok őrizték a sírt. A platform felső szakaszán csatajeleneteket bemutató domborművek, például a kentaurok és lapidák csatája, az amazonok görögök elleni küzdelme, illetve az amazonok versenyfutása volt látható. Ezeknek a domborműveknek a töredékei a mauzóleum újabb kori ásatásai során kerültek elő (ma a londoni British Museumban láthatók). A platform tetején harminchat karcsú ión oszlop helyezkedett el, tíz-tíz oszlop oldalanként, minden sarokban megosztva egy oszlopot. Ezek között szobrok álltak. Az oszlopok egy szilárd cellaszerű blokkot képeztek, amely viselte a hatalmas tető tömegét. Az épületet a 16. században lerombolták.

6. Rodoszi kolosszus

A rodoszi kolosszus Héliosz isten óriási méretű szobra volt, Rodosz városában. A szobor ókori források szerint 70 könyök magas volt, azaz semmiképp sem magasabb 33-35 méternél. A szobor építésekor azért esett Héliosz istenre a választás, mert a monda szerint Zeusz legkisebb fia, miután apja, Zeusz főisten felosztotta a világot gyermekei között, kimaradt a felosztásból. Kárpótlásul azt kérte apjától, hogy adja neki Rodosz szigetét, amelynek neve rózsát jelent. Így a rodoszi nép Hélioszhoz imádkozott. Az építkezés i. e. 302-ben kezdődött. Az építőmester, Kharész egy vasszerkezetet készített, amelyet agyaggal vontak be. A belső szerkezet kialakítása után a művet egy földhányással vették körbe, hogy a félig kész szoborra ráhelyezhessék a bronzból készült fémlapokat. A szobor belsejét kövekkel tömték meg, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak. A szobrot eredetileg 18 méteresre tervezték, de végül 36 méteresre építették meg. Magassága körülbelül akkora lehetett, mint a New York-i Szabadság-szobor. Állítólag a város tenger felőli bejáratánál állt, az egyik lábával az egyik parton, a másikkal a másikon. Ezt később megcáfolták, mivel így az építés idejére le kellett volna zárni a kikötőt, és mivel igen fontos kikötő volt, a város ezt nem engedhette volna meg. Néhány feljegyzés szerint mikor összedőlt, házakra zuhant, így valószínűleg egy dombtetőn állhatott. Ezután terjedt el az a tévhit, hogy később a kikötő fölött állt.A szobor építésénél – a feljegyzésekből tudjuk – 15 tonna bronzot és 9 tonna vasat használtak fel. Maga a szobor 33-35 méter magas volt, és egy 15 méteres talapzaton állt.

7. Pharoszi világítótorony

A pharoszi vagy alexandriai világítótorony az i. e. 3. század folyamán épült Egyiptom területén az alexandriai Pharosz szigeten, mint a kikötőt jelző szimbólum. Később világítótorony lett belőle. Magasságát 115 és 135 méter közöttire becsülik. Az alexandriai partszakasz veszélyesnek bizonyult a zátonyokkal teli partszakasz miatt, ezért volt szükséges valamilyen jelzőrendszer építése. Szosztratosz építész a következő feliratot helyezte el a talapzaton: „Szosztratosz, Dexiphanesz fia a Cnidiai, felajánlom ezt az alkotást a Hajózó Isteneknek és azoknak, akik behajózzák a tengereket”. Ez így nézett ki görögül: ΣΟΣΤΡΑΤΟΣ ΔΕΞΙΦΑΝΟΥ ΚΝΙΔΙΟΣ ΘΕΟΙΣ ΣΩΤΕΡΣΙΝ ΥΠΕΡ ΤΩΝ ΠΛΩΙΖΟΜΕΝΩΝ. Hatalmas kőtömbökből épült és három részre lehetett tagolni: az első a talapzat, egy négyzet alaprajzú emelet, amely 55,9 m magas volt, a belsejében egy hengerszerű üreggel. Ezt egyfajta "liftaknaként" használták, amelyben a tűzhöz szükséges anyagokat juttatták a torony tetejére. A középső egy nyolcszögalapú szint, mely majd 30 m magas volt. A harmadik szint pedig, amelynek alakja egy körhöz hasonlatos, 7 m magas volt, nagy tükrök voltak benne, amelyek tükröződését több mint 50 km-ről észre lehetett venni. Éjjel tűz jelezte a hajósoknak az utat. A torony tetején egy szobor állt. A szobor kilétét illetőleg több vita is van a történészek között: egyesek szerint Poszeidónt, a tengerek istenét ábrázolta, mások szerint Zeuszt, a főistent. 956-ban egy földrengés kisebb károkat okozott a toronyban, majd 1303-ban és 1323-ban két nagyobb földrengés komoly pusztítást végzett az épület szerkezetében. 1480-ban az egyiptomi mameluk szultán, Qaitbay erődöt építtetett a világítótorony helyére, a torony köveit és márványait is felhasználva. Majd egy 14. századi földrengés végleg lerombolta a világítótornyot; maradványait Alexandria keleti kikötőjében találták meg a búvárok 1994-ben. (from: wikipedia)

Ha szeretnétek virtuálisan beutazni a világot, akkor a blogomban megtalálhattok minden úticélt! ;) Korábbi földrajz/utazás témájú bejegyzéseket itt tudtok olvasni.

Görög énekesek

Гειά σου :) Egy régebbi bejegyzésemben a román zenét próbáltam népszerűsíteni. Ma viszont a görög zenéről lesz szó. Néhány kedvenc görög énekesemet/énekesnőmet szeretném megmutatni. Szerintem a görögök is tehetségesek, ha pop vagy dance műfajról van szó. :D

Demy, teljes nevén Dimitria Papadea Athénban született 1991-ben, tehát most 22 éves. 2011 óta aktív a zenei életben. A Panik Records lemezkiadónál van leszerződtetve. Görög és angol nyelvű számai egyaránt vannak. Hatalmas kék szemeinek köszönhetően feltűnően szépnek tartják. Legjobb számai: Oso o kosmos tha exei na esena, Poses Xiliades Kalokairia, Fallin. 

Loukas Giorkas ciprusi-görög származású énekes, aki most 27 éves. Az éneklés mellett férfimodellkedéssel is foglalkozik. Egyik évben a görög X-Faktort is megnyerte. Görögországban, a patrasi egyetemen biológiát tanult. 2009-ben jelent meg az első albuma Mazi (Együtt) címmel. 2011-ben őt indították az Eurovíziós Dalfesztiválon a Watch my dance című számával. Nekem a Den fantazesai a kedvenc számom tőle.

A Rec egy görög együttes. Legjobb számai:  Edo, Moirazo filia, Chocolat to khroma.

Ivi Adamou Cipuson születtett 1993-ban, most 20 éves. Loukas-hoz hasnolóan a 2009-es görög X-Faktorban tűnt fel. 2012-ben a La La Love című számmal indult az Eurovízión. Legjobb számai: Ponane oi agapes, Sose me, San erthei i mera.

Crystallia 1986-ban született, a görögoszági Piraeus városban. Pop műfajban vannak zenéi. Legjobb számai: Kimolia, Ta spasmena mas gualia.

Ha bejöttek ezek a zenék, őket ajánlom figyelmedbe még: Melisses, Stavento, Anna Vissi, Eleni Foureira, Kings, Vegas. Jó szórakozást! 

Egy kis ízelítő különböző népek mitológiáiból

A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek. E történetek célja általában az, hogy magyarázatot adjanak az univerzum és az emberiség természetére, keletkezésére. A mitológia jelen van a legtöbb vallásban, és a legtöbb mitológia kapcsolódik legalább egy valláshoz. A történelem folyamán a különböző kultúrák természetes és erőszakmentes egymásra hatásának következtében különböző mitológiák összeolvadtak. Ma különböző kontinensen élő népek mitológiáiból szemezgettem egy kicsit. :)

Androgün-pár

A kedvenc mitológiai történetemmel kezdenék, mely a görög mitológiában szerepel. A görög mitológia, illetve Platón Lakoma című dialógusa szerint az ember eredetileg androgün volt, vagyis egy kétnemű lény. A kinézetét úgy kell elképzelni, ahogy a fenti kép mutatja. Ezeket a lényeket még a világ létezésének hajnalán az istenek haragból kettészakították. Amióta az androgün férfira és nőre szakadt, folyton a másik felét keresi. Részben innen ered a "nagy Ő", vagyis az igazi létének lehetősége a mai felfogásban. A témát számtalan irodalmi, képzőművészeti alkotás is feldolgozta. Napjainkban a kétneműnek született embereket szokás androgünnek nevezni. 

Egyiptomi teremtéstörténet

Természetesen a teremtéstörténetek közül is rengeteg létezik a mitológiákban, hiszen szinte minden nép máshogy képzelte el a világ és az emberiség születését. Az egyiptomiak például így: Kezdetben nem volt sem ég, sem föld, sem élők, sem holtak nem voltak, az alkotó és romboló elemek is dermedt tétlenségben nyugodtak Nun isten örvénylő mélyén. Nun volt az őselem, az ősvíz formájában létező istenlény. Az ő alkotórészeiből keletkezett a mindenség. Az ősvíz tükrét sűrű sötétség borította, mert a fény szent forrása is Nun keblében pihent. És az istenek létrehozója, a hatalmas Nun megteremtette a napvilágot. 

Az ősvíz színén zsenge csíra bukkant elő, és hamarosan kecses, sok színben pompázó lótuszvirággá nőtt. A világ áttetsző, zárt kelyhéből sejtelmes fény derengett, szirmai lassan kibomlottak, és egy tündöklő gyermek bújt ki belőle. Nun életre keltette Nefertumot, a napgyermeket. Nefertum felnyitotta szemét, a sötétség eloszlott, s a világot beragyogta az éltető fény. A virágbölcsőjéből kiemelkedő napgyermek körültekintett, s a végtelen vízen egy cseppnyi hely sem akadt, ahol lábát megvethette volna. 

Ekkor a mélyből előhívta az őshalmot. Kilépett a szilárd talajra, és megteremtette Maátot, a mindenség törvényét, az igazság istennőjét, a holtak szívének túlvilági bíráját. A napisten megpillantott egy karcsú, négyszögletes kőoszlopot, a Benbent, az obeliszk ősmintáját. (Ennek helyén épült később a napisten városa, görögül Héliopolisz. Felkapaszkodott a csúcsára, körülnézett, és látta, hogy egyedül van. 

Heper, a felkelő nap ekkor bűvös hatást gyakorolt tulajdon szívére, és létrehozta Sut, a lég istenét, és Tefnutot, a nedvesség istennőjét. Su és Tefnut szerelméből született Geb, a föld és Nut, a mennybolt. Geb és Nut hosszú időn át szorosan egymáshoz simulva éltek, de egy napon atyjuk elválasztotta őket. Su megragadta Geb asszonyát, és felemelte a végtelen magasságba, hogy megalkossa belőle az ég boltozatját. Nut hatalmas ívben hajolt Geb fájdalomtól görcsbe merevedett teste fölé; talpa a keleti horizontot érintette, kezével a nyugati láthatárra támaszkodott. Nut a földre tekintett a roppant magasságból, és szédülés fogta el. Panaszaira a lég istene, Su megtámasztotta Nut vállát és derekát, hasát meg csillagokkal ékesítette; e naptól fogva Nut istenasszony uralkodott a mérhetetlen égbolton, férje, Geb pedig a föld hatalmas istene lett. 

Ré, a nap két óriási bárkát készített magának. Az egyiken nappal járta be az ég tündökletes tájait, a másikon éjjelente vágott neki föld alatti útjának. És hajnalra újra elérte a napkeleti Benben követ. Minden reggel ragyogó ifjúként indult mennyei útjára - ekkor Hepernek, keletkezőnek hívták -, delelőre már érett férfiként érkezett a mennybolt közepére - ekkor Rének nevezték -, estére mint Atum törődött, fáradt aggastyánként szállt az éji bárkába, és másnap ismét megifjodva kezdte meg nehéz útját. Az égi bárka orrán a haragos Széth őrködött, a vörös isten, és rettentő fegyverével tartotta távol a napisten ellenségeit. A földi férfiak és asszonyok Ré földre hulló könnyeiből születtek. Mielőtt az emberek benépesítették volna Alsó- és Felső-Egyiptom területét, Ré megalkotta a növényeket, az állatokat és a vizekben nyüzsgő szörnyeket.

Japán teremtéstörténet

Abban az időben, amikor a föld és az ég keletkezett, a magas égi mezőkön három istenség lakozott. Az istenek maguktól születtek, majd elrejtőztek. Később a föld óriás olajcseppként lebegett a víz színén, és úgy mozgott fel s alá, mint egy roppant medúza. Ekkor a bambusznád csírájából két újabb isten támadt, de ezek is elrejtőztek, és számos utódnak adtak életet. E dicső leszármazottak sarja volt az istenek atyja és anyja, Izanagi és Izanami. Az istenek őket bízták meg, hogy megszilárdítsák és megtermékenyítsék a kocsonyás, mozgó földet. Izanagi és Izanami letekintettek a Menny Lebegő Hídjáról, és azt fürkészték, van-e föld valahol a híd alatt. Csillogó drágakőből hatalmas lándzsát készítettek, a fegyvert lehajították, és rábukkantak a tengerre. Ezután kiemelték a lándzsát a káoszból, a káosz cseppenként aláhullott, megszilárdult, és így keletkezett Onokoro-Jima, a Megdermedt Sziget. Ezután még egy szigetet alkottak a tengerben, és leszálltak a földre. A földre érve Izanagi és Izanami elhatározták, hogy házasságra lépnek. A sziget közepébe oszlopot állítottak, és megkerülték, Izanagi balról, Izanami pedig jobbról. Amikor összetalálkoztak, Izanami így szólt: - Milyen csodaszép ifjúval találkoztam! De a bók nem tetszett az istennek, és haraggal válaszolta: - Miért beszéltél? Én vagyok a férfi, nekem kell elsőnek szólnom. Az egészet elrontottad, most újra körbe kell járnunk. A két istenség ismét körbe keringett, és amikor találkoztak, Izanagi szólt először: - Milyen pompás, hogy ilyen szép leánnyal találkoztam! Így történt a leánykérés az isteneknél. Ezután férj és feleség lettek, s miután Izanami életet adott a tengereknek, a folyóknak, a szigeteknek, a fáknak és a földi növényeknek, így szóltak egymáshoz: - Immár megalkottuk a Nyolc Sziget országát hegyeivel, vizeivel és növényeivel. Most teremtsünk valakit, aki a mindenség ura lesz. Ekkor megszülték a nap istennőjét, Amateraszut, akit a "nagy istenség éji fényessége" néven ismernek, és már születése után oly gyönyörű volt, hogy szülei nyomban felküldték a mennyei létrán, hogy az égről sugározza le a földre ragyogó fényét. Következő gyermekük, Tsuki-jumi, a hold ura lett. Tsuki-jumi tompa, ezüstös csillogása elhalványult nővére arany pompája mellett, de azért méltónak mutatkozott arra, hogy Amateraszu hitvese legyen. Ő is felkapaszkodott az égi létrán, de hamarosan civakodni kezdtek. Amateraszu megelégelve az örökös egyenetlenséget, így szólt: - Távolodj el tőlem, nem akarlak többé szemtől szembe látni. Ekkor az istenek elválasztották őket, a házastársak szétköltöztek, és a nappal elvált az éjszakától. Izanagi és Izanami még számos gyermeknek adott életet. Izanami megszülte Szuszanoót, a Vad Hímet. Szuszanoó után megszületett a Szél és Kagu Csusi, a Tűz. A Tűz születése alkalmával Izanami súlyosan megsebesült, sebeinek váladékából még sok istengyermek született, de anyjukat annyira kínozta a Tűz okozta fájdalom, hogy végül meghalt, és eltűnt a sötétség földjén, Jomi birodalmában. (További teremtéstörténetekért kattints ide!)

Yggdrasil, a germán világfa

Több nép mitológiájában (pl: magyar, germán, skandináv) is szerepel egy jellegzetes elem, a világfa, mely összeköti a világ 3 szintjét: az alvilágot, az emberek világát és az istenek világát. Az Yggdrasil a germán és skandináv mitológia kőris világfája, melynek koronáját felhők fedik, gyökerei pedig egészen az alvilágig nyúlnak. A fa maga Midgard közepén nőtt keresztül, három gyökere három irányba ered, Niflheim, Jotunheim és Midgard felé. Gyökereinél három forrás fakad. A fa tetején egy aranykakas ül, mely figyelmezteti az isteneket az óriások támadására. Törzsén egy mókus szaladgál fel s alá és viszi a híreket a Hræsvelg (Hullafaló) nevű sas és Nidhogg sárkány között. Az Yggdrasil folyamatos támadásoknak van kitéve: gyökereit a Nidhogg sárkány és más férgek rágják. Négy szarvas, valamint egy Heidrun nevű kecske a lombját és hajtásait legelik.

A nagy özönvíz

A Bibliához hasonlóan a görög mitológiában is megjelenik egy történet a történelem elején lévő nagy özönvízről. A görögök szerint a Föld az olymposi istenek ellen lázadó gigászok kiömlő véréből sarjasztotta az első embereket. Ez a fajta is istentelen és erőszakos volt, akárcsak maguk a gigászok, meglátszott rajtuk, hogy vérből sarjadtak. Látta bűneiket Zeus az Olymposról, szörnyű haragjában összehívta az istenek gyűlését és kihirdette köztük, hogy elpusztítja az embereket. Voltak, akik helyeselték Zeus szavait s még ösztökélték is haragját, mégis sajnálták az emberi nem teljes pusztulását, és aggódva kérdezték : mivé lesz a föld, ha magára marad, s ki fog az ő oltáraikra tömjént hozni? Vagy a pusztító vadaknak akarja átadni az egész földkerekséget? De az istenek királya leintette az aggodalmaskodó kérdéseket avval, hogy már az ő gondja a többi, és új sarjadékot ígért, csodálatos eredetből, mely már nem lesz hasonló az első emberek fajtájához. S már-már el is szórta volna villámait a földre, de félt, hogy annyi tűztől még a szent aether is lángra kap, és a hatalmas világtengely elég. Eszébe jutott a végzet szava is, hogy eljő majd az idő, mikor a tenger, mikor a föld és az ég királyi palotája tüzet fog és lobogva ég, és a világ mesteri építménye leroskad. Félreteszi a kyklópsok kezétől készített fegyvereket és a büntetés ellenkező nemét választja, azt, hogy minden világtáj felől esőt bocsátva alá, a halandó fajtát a hullámokba fojtja. Az északi szelet elzárta Aiolosnak, a szelek királyának barlangjába s vele együtt a többi szelet is, ami csak szétszórja az összegyűjtött felhőket, és kibocsátja Notost, az esőt hozó déli szelet. Nedves szárnnyal repül ki a Notos, szuroksötétségbe takarva vésztjósló arcát, szakálla felhőktől nehéz, fehér hajáról ömlik a víz, homlokán ködök ülnek, tollai harmatosak, keble is, és amint széles kezével a lecsüngő feIhóket facsarja, recsegés-ropogás támad, és a felhőkbe zárt eső zuhog alá az égből. Héra hírnöke, a tarka színekbe öltözött Iris , összeszedi a vizet mindenünnen, s viszi, hogy a felhőket táplálja vele. Leteríti a víz a vetést, amitől annyit remélt a földműves, odalett, és a hosszú esztendő minden fáradsága kárba megy. Nem is elégedett meg az éggel, saját hatalmával Zeus. Segédcsapatokkal: habjaival áll melléje kék színű testvére. ÖsszehívtaPoseidón a folyamokat, s mikor ezek beléptek királyuk palotájába, így szólt hozzájuk : - Nincs idő most hosszú biztató beszédre, öntsétek ki minden erőtöket, így kell lenni, nyissátok ki tárházaitokat, s a gátat letépve, engedjétek szabadjára folyástokat! Így hangzott a parancs, a folyamok elhagyták ismét királyuk palotáját, forrásaik száját kitágították és fékevesztett futással hömpölyögtek a tengerekbe. Maga Poseidón háromágú szigonyával a földet bökte meg, az megrázkódott és rengésével szabaddá tette a vizek útját. Medrükből kilépve futottak a folyók a nyílt mezőkön, s a vetésekkel együtt kicsavart fákat, barmokat, embereket, leszakított tetőket, szentélyeket ragadtak tova oltáraikkal. Ha pedig megmaradt egy-egy ház, és ellen tudott állni ekkora pusztulásnak, anélkül, hogy összeomlott volna, a túlnőtt habok mégis betakarták, s még a tornyok is eltűntek az ár alatt. Már nem volt különbség tenger és föld között, minden egy víztükör volt, és partja nem volt ennek a tükörnek.

Ha van olyan mitológia, amelyre részletesebben kíváncsi vagy, írd meg kommentben, és később arről is olvashatsz bejegyzést a blogomban! :)

Rec - Eδώ (dalszöveg fordítás)

Eδώ

Φοβάμαι σου λέω γιατί η αγάπη αυτή πια δεν έιναι αρκετή
Τρέμω πως θα έρθει η στιγμή, θα ξυπνήσω πια μόνος, δεν θα είσαι εκεί
Τα όνειρα γίνονται σκόνη, μαζί κι όμως είμαστε μόνοι.
Θυμάμαι παλιά μου 'χες πει "να το ξέρεις καλά, η αγάπη πληγώνει".

Αν μείνουμε εδώ, θα φτάσουμε στο τέρμα.
Αν μείνουμε εδώ, δεν θα 'ναι πια απλό.
Το "σ' αγαπω", μοιάζει να 'ναι ψέμα.
Αν μείνουμε εδώ, δεν θα 'ναι αρκετό.
Αν μείνουμε εδώ, θα φτάσουμε στο τέρμα.
Αν μείνουμε εδώ, δεν θα 'μαι πια εγώ.
Για 'σενα τ' απλό, τα δύσκολα για 'μενα.
Αν μείνουμε εδώ, θα χάσουμε κι οι δυο.

Είμαστε εδώ ακόμη, μα ο χρόνος μας τελειώνει.
Νιώθω το χάσμα ανάμεσά μας να μεγαλώνει.
Φοβάμαι στιγμές γεμάτες ρωγμές.
Τα όνειρά μας σκόνη γίνανε, δες.

Itt

Bevallom ijedt vagyok,

mert ez a szerelem már nem elég.

Remegek attól, hogy egyedül kell felkelnem,

mert te nem leszel itt.

Az álmok porrá válnak.

Együtt vagyunk, mégis egyedül érezzük magunkat.

Emlékszem, mikor azt mondtad nekem:

„Tudod, a szerelem fáj.”

Ha itt maradunk, egyszer úgyis a végére érünk.

Ha itt maradunk, már semmi sem lesz egyszerű.

A szeretlek hazugságnak tűnik.

Ha itt maradunk, már nem lesz elég.

Ha itt maradunk, egyszer úgyis a végére érünk.

Ha itt maradunk, egymagamban leszek.

Neked könnyű, de nekem már csak nehézség.

Ha itt maradunk, mindketten veszíteni fogunk.

Mozdulatlanok vagyunk, de az időnk lejárt.

Egyre nagyobbnak érzem köztünk az űrt.

Ijedt vagyok, mert a pillanatok darabokra törnek.

Látod, az álmaink porrá váltak.

Ahol kontinensünk véget ér...

Ma Európa legszélsőségesebb pontjairól szeretnék írni 1-2 szót. Legdélibb, legészakibb stb. :)

Ez a fából faragott szék jelzi Európa legdélebbi pontját (é. sz. 34° 48′ 02″). A pont Görögországban, Krétától délre, Γαύδος (Gávdosz) szigetén található. A széken pedig ez áll: "SOUTHERN POINT OF EUROPE" "RELAX" "SMILE". Pont a becenevemmel jelzik Európa legdélebbi pontját. Még jó, hogy imádom a mediterrán országokat.^^

Nem hiába mondják Magyarországra, hogy Európa szíve♥ és közepe. Európa tényleges földrajzi középpontja (é. sz. 48° 30', k. h. 23° 23') Kárpátalján található. Ez most épp nem Magyarország, mert ugye elvette Trianon, de ebbe ne menjünk bele... A középpont a Tisza partján, Terebesfehérpatak, Rahó és Aknaszlatina település közelében van, a gyönyörű Kárpátok között. Helyét fönti képen látható kékes oszlop jelzi, amit még 1887-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia idején állítottak fel. Az oszlopra ez van írva: "Locus Perennis Dilicentissime cum libellalibrationis quae est in Austria et Hungaria confecta cum mensura gradum meridionalium et paralleloumerium Europeum. MDCCCLXXXVII." (akkoriban még nem az angol, hanem a latin volt a menő χĐ) Magyar jelentése: "Ez egy állandó, pontos és örök hely, amelyet egy nagyon pontos, Ausztria-Magyarországon készült különleges hosszúsági és szélességi mérőműszerrel állapítottak meg. 1887." Egyszer elmegyek Kárpátaljára, és erre a szép helyre. Majd akkor mondhatom el magamról igazán, hogy jártam Európa szívében. =)

Még végül megemlíteném Európa legészakibb szárazföldi pontját: ez a  Knivskjellodden (é.sz. 71°11′8″, k.h 25°40′54″). Norvégiában, Magerøya szigeten található. Ezen az ezüst földgömbön túl már nincs semmi sem, csak a nagy, hideg, végeláthatatlan Jeges-tenger.....

♥♡♥Kedvenc szigeteim♥♡♥

Palagruža

Palagruža a legtávolabbi és legkülönlegesebb horvát sziget. Az Adriai-tenger kellős közepén található. 0,286 ㎢ területével egész picike. Éghajlata természetesen mediterrán.ツ Van egy világítótornya, amit még az Osztrák-Magyar Monarchia idején építettek. Ha világítanak, az állítólag látszik Olaszországban is (innen kb. 168 km-re van Pescara). Lakosa nincs.

Σαντορίνη

Santorini egy 1 hónappal ezelőtti bejegyzésemben is szerepelt egy kép erejéig. Ezt az elnevezést velencei hajósoktól kapta. Görögösebb neve Θήρα (Fíra), a fővárosát is ugyanígy hívják. Az Égei-tengerben található. Területe 73 ㎢. A Kikládok szigetcsoporthoz tartozik. Vele szomszédos szigetek: Párosz, Mílosz és Náxosz. Szantoríni patkóformájú és egy aktív vulkánt zár körbe. Egyes feltételezések szerint itt süllyedt el Atlantis.

Ezen a szigeten minden ház hófehérre van festve. Elég sok fehér falú, kék kupolás ortodox templom van errefelé. A partjának homokja fekete, a tenger pedig sötétkék. A turisták számára elég vonzó hely.(★_★) Mellesleg az Edward Maya-Stereo Love♥ klipjét is ezen a szigeten készítették.

Klikk: Olvass róla élménybeszámolókat az ongo-n! :)

Nekem ez a 2 sziget a nagykedvenc!(σ_σ)