Valóra vált álom
Aznap estére szépen kicsinosítottuk magunkat és lerohantuk a Belvárost. A Rakparton ücsörögtünk és jó pasikkal szemezgettünk. A lemenő nap halványan tükröződött a Tisza vizében. A sörösüvegeink egyre üresebbek lettek. Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy dübörgő zene hallatszik át a túlpartról. Nikivel egymásra néztünk és szavak nélkül is tudtuk, hogy mindketten ugyanarra gondolunk.
- Irány Újszeged!
A maradék itallal pedig még koccintottunk egy jót. Ahogy mentünk a hídon, már messziről kiszúrtam, hogy jön velünk szembe a legjobb barátnőm. A rikító vörös haja miatt nem lehetett nem észrevenni.
- Hello Marcsî! Ő itt Niki, a nővérem, Niki, ő pedig Marianna, a legjobb barátnőm.
- Sziasztok!
- Mi jót csinálsz itt, a városban, Marcsî?
- Az előbb látogattam meg az egyik újszegedi barátnőmet, most pedig megyek haza. És ti?
- Megnézzük, hogy honnan dübörög ez a jó zene. Nincs kedved velünk jönni?
- De van.
Pár perc múlva át is értünk Újszegedre. Mindhármunk számára egyértelmű volt, hogy a zene a Ligetből hallatszódik. Remegő lábbal kezdtünk el rohanni a Liget felé. Kővé dermedtem a meglepettségtől, amikor kiderült, hogy túlnyomó részt spanyol cserediákok buliznak itt, akik tavaly a szegedi gimikbe jártak. Fel volt állítva egy hatalmas színpad is, ahol a leghíresebb latin-amerikai számokat énekelték spanyol énekesek. Mindenki táncolt, őrjöngött, vagy éppen valaki mással ölelkezett.
- Niki, kelts fel, mert álmodom!
- Igen, valóra vált az álmod! Nem az a spanyol fiú álldogál ott éppen, aki a legújabb követőd twitter-en?
- Micsoda? – kiáltottam tátott szájjal – Ez tényleg ő! Ezt nem hiszem el!
Már majdnem a nevét is kimondtam, amikor észrevettem, hogy engem bámul. Istenem, mennyire sötét, érzéki rejtélyes tekintete van! Ráadásul nem Mariannát nézi, vagy Nikit, hanem csakis engem! Zavarba jöttem, amikor nézett, ezért muszáj volt visszafognom magamat. Egy ideig szemeztünk. Olyan volt, mint a varázslat, körülöttem, megszűnt létezni minden. Vajon rájött már, hogy ő ismer engem twitter-ről?
- Paulina! Bökött oldalba Marianna – Jó hogy így elvagytok, csak Norbi meg ne tudja!
Én erre csak mosolyogtam:
- Ugyan Marcsî, ez csak egy ártatlan flört. Különben is, ez a mi esténk, ki kell élvezni, mert nem sok ilyen véletlen lesz az életben!
- Hát akkor ideje egy kicsit bevadulni! – mondta Niki, miközben kacsintott egyet.
Néhány perc múlva már egy asztalnál ültünk és koktélokat iszogattunk. Ekkor odalépett mellém Pablo. Úgy éreztem, hogy a szívem majd kiugrik a helyéről. Rám nézett, felém nyújtotta a kezét:
- Bailamos?
Táncolni hívott, de először nem akartam menni, mert nem igazán tudok táncolni. Viszont Niki és Marianna tekintetéből ezt lehetett kiolvasni: „Basszus, menj már!” Ráadásul pont abban a pillanatban kezdték el játszani a kedvenc Ricky Martin számomat. Nem tétováztam, felálltam és végre kinyögtem:
- Sí.
Először nagyon feszült és ideges voltam, de egy kis idő múlva már egyenesen élveztem vele a táncot. Egyre érdekesebb mozdulatokat tettünk. Ha van alkohol, nincsenek korlátok. Megfogta a kezemet, aztán lassan és lágyan megcsókolt. Úgy éreztem, ott helyben elájulok. Aztán valami tangó zenét nyomtak be. Ugyan tangózni se tudtam, de az ő karjaiban már semmitől sem kellett félnem. Közben Niki és Marianna is táncoltak fiúkkal. Már hajnalodott, amikor Pablo és Antonio, akivel Marianna táncolt, elkísért minket a buszmegállóba. Pablo-val egymást karoltuk, miközben mentünk át a hídon. A sok piától már járni is alig tudtunk. Hajnalodott, az égbolt vöröses színben pompázott. Ugyanebben a hajnali félhomályban kellett végignéznem, ahogy Pablo elmegy. Egy idő után már csak az árnyékát láttam, de azt is jól megnéztem, mert lehet, hogy nem láthatom soha többé.
Az 1. részért kattints ide!!!
A 2. részért kattints ide!!!
A 3. részért kattints ide!!!
A 4. részért kattints ide!!!
Az 1. részért kattints ide!!!
A 2. részért kattints ide!!!
A 3. részért kattints ide!!!
A 4. részért kattints ide!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése