Álmok a valóságban - 3. rész

Mindennek megvan az ára

Ezután Nikivel egész nap otthon voltunk. Nem tudtuk elfelejteni a tegnap estét. Én szinte folyton Pablo-ra gondoltam. Mi van, ha Norbi valahonnan megtudja, hogy más fiúval kavartam? Bár hamarosan el is vetettem ezt a gondolatot, mivel nem volt ott senki olyan a partin, aki elmondhatná neki.

Egyszer csak megszólalt a telefonom. Add, hogy Pablo legyen, legyen Pablo! És tényleg Pablo hívott. Azt kérdezte, hogy van-e kedvem őt körbevezetni a városban, én pedig beleegyeztem. Másnap elvittem a kedvenc helyeimre és remekül éreztük magunkat. Először pizzáztunk a Plázában, aztán kiültünk a Rakpartra beszélgetni. Ő végig spanyolul beszélt hozzám, mert tudta, hogy nem értek angolul. Én pedig spanyolul is alig tudtam, de azért megértettük egymást. A Rakpart lépcsőin ülve hirtelen olyan közel hajolt hozzám, mint péntek este. Újra meg akart csókolni. Én először nem akartam Norbira való tekintettel, de egy olyan fiúnak, mint Pablo, nem lehetett ellenállni. Érte bármit odaadnék, elvégre ő a valóra vált álmom. Nem maradtak viszonzatlanul az érzéseim. Akkor voltam a legboldogabb, amikor azt mondta:

-         Te quiero!

Én pedig:

-         Te adoro!

És ez így ment még pár napig. Egyre jobban kialakult a kapcsolatunk. Amikor pedig Norbi hívott, mindig azt mondtam, hogy nem érek rá. Nem volt szép ezt tenni, de Pablo-ért bármit. Időközben ugyanez történt Mariannával és Antonio-val is. Ráadásul Mariannának még kockáztatni sem volt mit, mivel ő akkor éppen szingli volt.

Egyik nap, amikor mentünk be Nikivel a városba, összefutottunk egy nem kívánatos emberrel. Az egyik ellenségem, Ági volt az. Már évek óta utáltuk egymást.

-         Mi van Paulina, csalod a pasidat?

-         Nem, képzeld, én nem vagyok akkora ribanc, mint te és amúgy sincs semmi közöd a magánéletemhez!

-         Igaza van a húgomnak! – szólt közbe Niki – Ő sokkal különb nálad. Legalább veled ellentétben nem jár olyan ruhákban, amiből ki van mindene.

-         Mondhattok, amit akartok, de Paulina tegnap láttam, hogy smároltál és ölelkeztél egy másik pasival a belvárosban!  És talán... valakitől... már Norbi is megtudta – mondta egyre gúnyosabb vigyorral az arcán – Talán pont tőlem!

-         Nah persze. És ki hinnél el neked? – vágtam vissza magabiztosan.

-         Hát majd meglátjuk, hogy ki fog hinni kinek! – és ezekkel a szavakkal elment.

-          Ne is törődj vele! – nyugtatott Niki.

Aznap éjjel nyugtalanul forgolódtam az ágyamban. Ideje lenne minél hamarabb letisztázni ezt az ügyet Norbival, mielőtt nekem származna bajom belőle.



Az 1. részért kattints ide!!!
A 2. részért kattints ide!!!
A 3. részért kattints ide!!!
A 4. részért kattints ide!!!
Az 5. részért kattints ide!!!
A 6. részért kattints ide!!!
A 7. részért kattints ide!!!
A 8. részért kattints ide!!!
A 9. részért kattints ide!!!